Kihagyás és továbblépés a tartalomhoz

No-code automatizálás AI-val: melyik platform?

Nem az ár dönt, hanem **az elszámolási egység**. Öt nagy platform, öt különböző egység — és ugyanaz a napi automatizálás húsz lépéssel az egyiken **900**, a másikon **18 000** egységet fogyaszt. Ez húszszoros különbség, ugyanazért a munkáért. Plusz egy korrekció, amit sok összehasonlítás rosszul ír: **az n8n nem open source.**
2026. szeptember 13. által
No-code automatizálás AI-val: melyik platform?
Krisztian Eyssen, Krisztian Eyssen

Öt platform, öt különböző egység

Minden szám 2026. szeptember 12-i állapot, a gyártó saját árlapjáról.

Platform Az egység neve Mit mér valójában
Zapier task minden sikeres action-lépés
Make credit minden modulművelet (alapból 1 művelet = 1 credit)
n8n workflow execution egy teljes futás — a lépésszámtól függetlenül
Pipedream credit 30 másodperc futásidő 256 MB memórián
Power Automate felhasználó / bot fejkvóta, nem fogyasztás

A harmadik sor a legfontosabb. Az n8n saját megfogalmazása szó szerint: egyetlen futás a teljes munkafolyamat od egy lefutása — nem számít, hány lépésből áll, és mennyi adatot dolgoz fel, akkor is egy futás.

Mit jelent ez pénzben?

Forgatókönyv: napi 30 futás, vagyis havi 900.

Lépés / futás Zapier task Make credit n8n futtatás
1 900 900 900
3 2 700 2 700 900
5 4 500 4 500 900
10 9 000 9 000 900
20 18 000 18 000 900

(Saját számítás. Zapiernél a trigger nem számít be, Make-nél igen; ez a táblázatban nem okoz érdemi eltérést.)

És ugyanez a keretekhez képest:

  • n8n Starter (€20/hó, 2 500 futtatás): a 900 futás húsz lépéssel is bőven belefér. Sőt, akárhány lépéssel.
  • Make Core ($12/hó, 10 000 credit): tizenegy lépésnél telik be a keret — a triggerrel együtt ez tizenkét modul, 10 800 credit. Húsz lépésnél 18 000 credit — közel dupla túllépés.
  • Zapier Professional ($19,99-tól): húsz lépésnél havi 18 000 task, amihez már a magasabb task-sávot kell megvenni, nem a belépő árat.

A döntési szabály

Ebből egyenesen következik, és ez a cikk lényege:

Ha a munkád ilyen Akkor ez kedvez
Kevés lépés, sok futás (pl. 5 000 futás × 2 lépés) Zapier / Make — a lépésalapú modell itt versenyképes, az n8n futtatásalapú kerete viszont hamar betelik
Sok lépés, kevesebb futás (900 futás × 20 lépés) n8n — drámaian olcsóbb, húszszoros különbséggel
Hosszan futó, számításigényes munka Pipedream időalapú modellje büntet — de sok gyors lépésnél az egész belefér egyetlen creditbe
Sok felhasználó, kiszámíthatatlan terhelés Power Automate fejkvótája drága, de fogyasztástól független

A gyakorlati kérdés tehát nem az, hogy „melyik a legjobb", hanem hogy a te munkafolyamatod inkább hosszú vagy inkább gyakori.

(A táblázat a fogyasztást hasonlítja, nem a végszámlát. A keret túllépésekor minden platform másképp viselkedik — sávváltás, túlhasználati díj vagy leállás —, és a pontos túlhasználati árakat nem mindegyik gyártó teszi közzé.)

Mai árak

Platform Belépő fizetős csomag Keret
Zapier Professional $19,99/hó választható task-sáv, 750-től
Make Core $12/hó 10 000 credittől
n8n Starter €20/hó (éves: €240) 2 500 futtatás/hó, 5 párhuzamos
Power Automate Premium $15 / felhasználó / hó fejkvóta
Power Automate Process $150 / bot / hó felügyelet nélküli automatizálás

A Pipedream listaára szándékosan hiányzik a táblázatból: az árlapja JavaScriptből épül fel, és a csomagárait nem sikerült elsődleges forrásból megerősíteni — csak a credit definícióját. Ingyenes szintek: Zapier 100 task/hó, Make 1 000 credit/hó. Egy fontos, ritkán említett korlát: a Make ingyenes csomagján a legrövidebb futásköz 15 perc, fizetősen 1 perc.

Az n8n minden csomagjában korlátlan felhasználó és korlátlan munkafolyamat van — ez a fejkvótás modellel szemben komoly különbség.

Ami a keretbe nem számít bele

Érdemes tudni, mert a becslést ez borítja fel.

A Zapier saját definíciója szerint task minden sikeres action-lépés — és csak a sikeresek számítanak. Nem számít bele: egyetlen trigger sem, a szűrők és az elágazások, minden hibára futó vagy megálló lépés, és több beépített segédlépés.

Két következmény. Az egyik jó hír: a gyakori ellenőrzés ingyen van, mert a trigger nem fogyaszt. A másik kevésbé: az újrajátszás újra fizet — ha egy futást megismételsz, a korábban már sikeres lépések ismét taskot esznek. Ez a rejtett költség, amiről kevés szó esik.

A Make-nél az alapszabály „egy művelet egy credit", de vannak kivételek: egyes számításigényes modulok kettőt, tízet vagy változó mennyiséget fogyasztanak, az AI-modulok pedig dinamikusan, tokenalapon. A hibakezelők és az elágazások viszont nullát.

Önhosztolás: az n8n nem open source

Ez a leggyakoribb tévedés a témában, és érdemes pontosan tudni.

Az n8n licence a Sustainable Use License, és a döntő mondata így szól: a szoftvert csak a saját belső üzleti céljaidra vagy nem kereskedelmi, illetve személyes használatra használhatod vagy módosíthatod; továbbadni pedig csak úgy szabad, ha ingyen és nem kereskedelmi célra teszed.

Magyarul, vállalkozói fordításban:

  • Igen: a saját cégedben, a saját folyamataidra ingyen futtathatod — kereskedelmi cégként is.
  • Nem: nem adhatod tovább fizetős szolgáltatásként („n8n-t hosztolok az ügyfeleimnek").
  • Nem: nem építhetsz rá olyan fizetős terméket, ami maga az n8n-t nyújtja.

Ennek a modellnek külön neve van — fair-code —, és a definíciója maga mondja ki, hogy a szoftver kereskedelmileg korlátozott a szerzők által. Ez nem open source, és a fair-code oldala is alternatív modellként határozza meg magát. Hasonló licenc alatt fut több ismert projekt is.

És egy figyelmeztetés, amit érdemes előre tudni: vannak funkciók, amiket önhosztolva sem kapsz meg fizetős licenckulcs nélkül — egyedi változók, környezetek, külső titkoskezelés, naplófolyam-továbbítás, projektek, SSO, munkafolyamat- és hitelesítőadat-megosztás, Git-verziókövetés.

Vagyis: egyedül tökéletes, csapatban nem. A megosztás, a jogosultságkezelés és a verziókövetés — pont az, ami csapatban kell — fizetős.

(Van egy új, ingyenes köztes szint is: az e-mail-regisztrációhoz kötött „Registered Community", ami mappákat, szerkesztőbeli hibakeresést és egyedi futási adatot ad. Sok korábbi összehasonlításban ez még nem szerepel.)

A többiek közül a Zapier, a Make és a Power Automate felhős változata nem önhosztolható.

Az AI-csomópontok és a modellköltség

A kulcskérdés: benne van-e a modellköltség a platformdíjban? Alapesetben nem.

n8n: összeköthető több modellszolgáltatóval, és külön csomópontként több agent-típus is elérhető — köztük a klasszikus ReAct-minta. Van vektortár-integráció, van emberi jóváhagyás („require human approval before an AI Agent executes specific tools"), és van kiértékelő funkció is. A modellköltséget alapesetben a saját API-kulcsoddal, közvetlenül a szolgáltatónak fizeted.

2026-ban jött egy új lehetőség, és érdemes tudni a feltételeit: az n8n Gateway credits előre fizetett egyenleg, amivel API-kulcs nélkül használhatsz modelleket és eszközöket. De: csak a felhős Starter és Pro csomagon érhető el — Enterprise-on és önhosztolva nem —, a fel nem használt egyenleget nem térítik vissza, 12 hónap után lejár, és fiókzárásnál elvész.

Make: az AI-ügynökök bétában, minden csomagon elérhetők, saját kulccsal vagy a platform szolgáltatóján keresztül. Az AI-modulok viszont dinamikusan, tokenalapon fogyasztják a creditet — ez a költségtervezést megnehezíti.

Zapier: az ügynökök külön termék, külön áron, saját „activity" keretből — nem a task-keretedből. Az MCP-integráció viszont igen: actionönként két task.

Adatkezelés és naplómegőrzés

Ez a rész ritkán kerül elő a választásnál, pedig auditálható folyamatnál ez dönt.

n8n Cloud csomag Max. mentett futás Naplómegőrzés
Starter 2 500 7 nap
Pro 25 000 30 nap
Enterprise 50 000 korlátlan idő

A rendszer automatikusan törli a naplót egy idő után vagy a tárhelykorlát elérésekor — amelyik előbb bekövetkezik —, mindig a legrégebbitől.

És egy őszinte mondat a dokumentációból: magas lemeztelítettségnél a szolgáltató mentést készít, és végrehajtási adatok nélkül állítja vissza a példányt. Hozzáteszik: „az emberi lépések miatt a riasztási rendszer nem tökéletes", és ha a figyelmeztetés munkaidőn kívül érkezik, előfordulhat, hogy nincs idő a törlésre.

Ott van még a memóriakorlát is: a belépő csomag 320 MiB, amiből maga a szoftver átlagosan 180-at elhasznál. A dokumentáció szerint nagy adatmennyiséget feldolgozó összetett munkafolyamatnál a példány összeomolhat és elérhetetlenné válhat.

A tanulság: ha auditálható nyomvonalra van szükséged — GDPR, számviteli folyamat —, a belépő csomag hétnapos naplója nem elég. Külső tárolóba kell kiírni.

Verzióellenőrzés: mi változott

Három dolog, amitől egy 2024-es összehasonlítás azonnal elavultnak látszik:

  • A Make ma nem „operation"-ben, hanem creditben számol. A súgó szerint a credit váltotta az operation elnevezést, az árak változatlanul. Ha egy cikk operations-t ír, az régi.
  • Az Integromat nevű platform már nem létezik ezen a néven — Make lett belőle.
  • Az n8n Gateway credits és a Registered Community szint egyaránt új, és a legtöbb korábbi összehasonlításban nem szerepel.

Mind az öt platform él és saját néven fut, élő árlappal.

Tipikus félreértések

  • „Az n8n open source, tehát ingyen van." Fair-code licenc alatt fut, ami kereskedelmileg korlátozott. A saját cégedben ingyen használhatod, szolgáltatásként nem adhatod tovább.
  • „Önhosztolva mindent megkapok." Az SSO, a projektek, a megosztás és a Git-verziókövetés fizetős licenckulcsot kér — önhosztolva is.
  • „A legolcsóbb csomag a legolcsóbb." Az elszámolási egység dönt. Húsz lépésnél a „drágább" csomag lehet húszszor kedvezőbb.
  • „A modellköltség benne van." Alapesetben nem. Vagy a saját kulcsoddal fizeted, vagy külön, lejáró egyenleget veszel.
  • „A naplót később visszanézem." A belépő csomagon hét nap, aztán törlődik — és vészhelyzetben a szolgáltató is törölhet.
  • „A trigger is fogyaszt." Zapiernél nem. Az újrajátszás viszont igen, újra.

Amit érdemes elvinni

Három kérdés, ebben a sorrendben:

Egy: hány lépésből áll egy futásod, és hányszor fut? Ez dönti el, melyik elszámolási modell kedvez neked — és a különbség húszszoros is lehet.

Kettő: egyedül dolgozol vagy csapatban? Egyedül az önhosztolt, ingyenes verzió elég. Csapatban a megosztás, a jogosultság és a verziókövetés fizetős lesz, akárhol hosztolsz.

Három: kell-e auditálható nyomvonal? Ha igen, a belépő csomagok naplómegőrzése kevés, és külső tárolóra kell tervezni — ezt olcsóbb az elején eldönteni, mint utólag.

Hogy egyáltalán mivel érdemes kezdeni, és miért a platformdíj a nagyságrendekkel nagyobb tétel a modellköltségnél, arról az első automatizálásod poszt szól számolással; a háttérben, ütemezetten futó automatizálások buktatóiról pedig az időzített agentek poszt.

No-code automatizálás AI-val: melyik platform?
Krisztian Eyssen, Krisztian Eyssen 2026. szeptember 13.
Poszt megosztása
Archiválás