Két kötelezettség, két címzett
A legtöbb félreértés abból jön, hogy az AI-rendelet vonatkozó cikke két külön dolgot ír elő, két külön szereplőnek.
Az egyik a géppel olvasható jelölés, és ez a szolgáltató dolga: annak a cégnek, amelyik a generáló rendszert üzemelteti. Neki kell gondoskodnia arról, hogy a kimenet gépi úton felismerhető legyen mesterségesen előállítottként. A másik a nyilvánosságnak szóló feltüntetés, és ez a közzétevőé — vagyis a tiéd. Ez viszont szűkebb: nem minden generált tartalomra vonatkozik, hanem a megtévesztésre alkalmasra, amit a rendelet deepfake-ként határoz meg.
A határidők, amik már elmúltak
- A vonatkozó cikk 2026. augusztus 2. óta alkalmazandó. Nem készülni kell rá, hanem megfelelni neki.
- Van türelmi idő 2026. december 2-ig — de csak a szolgáltatói, géppel olvasható jelölésre, és csak azokra a rendszerekre, amiket augusztus 2. előtt hoztak piacra.
- Visszamenőleges címkézés nincs. A korábban készült tartalmakat nem kell utólag megjelölni.
- A türelmi idő nem vonatkozik a közzétevői tájékoztatásra. Az már most él.
Mit mond a gyakorlati kódex a videóról
A rendelethez készült önkéntes gyakorlati kódex 2026 nyarán véglegesült, és mintegy száznyolcvan-kétszáz aláírója van. Videóra konkrétabb, mint a rendelet szövege, és érdemes tudni, mit vár.
A címke a kép jobb felső sarkába kerüljön, a videó elején és rendszeres időközönként — minimum minden reklámblokk után. Ennek kimondott oka van: a videókból kivágott részletek és képernyőképek terjednek tovább, és azokon már nem látszik az egyszeri, bevezető címke. A másik fontos megállapítás: vizuális deepfake-nél a hangos jelölés önmagában nem elég — ha a kép a megtévesztő, a jelzésnek is látszania kell.
A platformok
- A videómegosztók közül a legnagyobb teljesen egyértelmű: a címke a lejátszó alatt jelenik meg, a rövid videóknál rátétként, és 2026 májusától a platform magától is felismeri a generált tartalmat. Az eredetigazolás szabványának meghatározott verzióját fogadja el.
- Ugyanennél a platformnál egy hasznos kivétel: a saját hangod klónozása szinkronhoz nem jelölésköteles.
- A rövidvideós platform 2025 novembere óta rejtett jelet is tesz a tartalomba — de csak abba, ami a saját AI-eszközeivel készült, nem minden feltöltésbe. Saját közlése szerint eddig 1,3 milliárd videót címkézett meg.
- A rejtett vízjelek terjedésére jellemző szám: az egyik nagy gyártó szerint a rendszerük eddig tízmilliárd tartalmat jelölt meg.
Amit nem sikerült megerősíteni
Ehhez a poszthoz több platform szabályzatát is meg akartuk nézni elsődleges forrásból, és két nagy platformnál ez nem sikerült — az egyik súgója gépi lekérésre nem adja vissza a tartalmat, a másiké hibaüzenetet ad. Egy harmadiknál a súgóoldal egy 2023 márciusi változatot szolgált ki, ami ellentmond a cég saját, 2025-ös bejelentéseinek.
Ezért ezekről a platformokról itt nem állítunk semmit. Ez nem hanyagság, hanem szándékos: a területen keringő „platformszabály-összefoglalók" nagy része másodlagos blogokból építkezik, és gyakran évekkel elavult. Ha egy adott platformra töltesz fel, nyisd meg a saját súgóját, és nézd meg aznap.
A szankció, és ki szabja ki
Az uniós rendelet tizenötmillió euróig vagy a világpiaci árbevétel három százalékáig terjedő bírságot enged — amelyik magasabb. Ez az általános keret.
A végrehajtás viszont tagállami hatáskör, tehát a tényleges felső határ és az eljáró hatóság országonként más. És nem is mindenki tart ugyanott: van, ahol a szankciórendszer készen van, és van, ahol a kötelezettség él, de nemzeti bírságot még senki nem tud kiszabni. Nyisd le, amelyik érint:
Magyarország — a szankciósáv forintban is megvan
A végrehajtás külön törvénnyel és kormányrendelettel történt meg, és a rendelet forintban is megadja a felső határt: a jelölési kötelezettséget lefedő szankciósáv 5,7 milliárd forint. A piacfelügyeleti feladatot a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter látja el — nem az adatvédelmi hatóság.
Ez a szám nyilván nem a kisvállalkozásokra van kitalálva, és a rendelet szerint kkv-nál a két érték közül az alacsonyabb a plafon. A kötelezettség viszont rájuk is ugyanúgy vonatkozik.
Spanyolország — a kötelezettség él, a nemzeti bírság még nem
A spanyol végrehajtási törvényjavaslat 2026 szeptemberében még a Kongresszus módosító szakaszában áll: a minisztertanács 2026. május 26-án fogadta el és küldte a parlament elé, a módosítási határidőt azóta négyszer hosszabbították meg. Nemzeti szankciórendszer tehát még nincs hatályban.
Ennek nagyon gyakorlati következménye van: spanyol jogban tényállást csak törvényi szintű norma állapíthat meg, ezért a jelöletlen AI-tartalomért ma Spanyolországban egyetlen euró bírságot sem lehet kiszabni az AI-rendelet alapján. Ami viszont él: ha a tartalom valós személyt ábrázol, az adatvédelmi hatóság a GDPR alapján eljárhat, és el is járt már ilyen ügyben.
A javaslat szerint a jelölési kötelezettség megsértése súlyos jogsértés lesz, 7,5 millió euróig vagy a világpiaci árbevétel 1%-áig terjedő bírsággal, és a felügyeletet az AESIA nevű AI-ügynökség látja el. Érdemes tudni, mert a sajtóban terjedő „35 millió euró jár a jelöletlen AI-tartalomért" állítás a hivatalos szöveg alapján kétszeresen téves: nem az a sáv, és a törvény még nincs elfogadva.
Az 50. cikk maga viszont 2026. augusztus 2. óta közvetlenül alkalmazandó Spanyolországban is, a korábban piacra került rendszerek gépi jelölésére pedig 2026. december 2-ig tart a türelmi idő. A kötelezettség tehát megvan — csak a nemzeti szankció hiányzik mögüle.
Ami NEM tartozik ide
Két gyakori félreértést érdemes tisztázni, mert mindkettő fölösleges munkát okoz.
Az egyik: az uniós politikai reklámrendelet — ami 2025 ősze óta alkalmazandó — nem ír elő AI-tartalomjelölést. A mesterséges intelligencia abban a jogszabályban a célzásnál jelenik meg, nem a tartalomnál. Aki politikai hirdetést készít, annak más kötelezettségei vannak, de az AI-címke nem azok közül való.
A másik: a közzétevői jelölés nem minden generált tartalomra vonatkozik. Egy illusztrációnak szánt generált háttér, egy aláfestő zene vagy egy avatar os oktatóvideó nem attól lesz jelölésköteles, hogy AI-val készült — hanem attól, ha megtéveszt. A gyakorlatban viszont a platformszabályok szélesebbek, mint a jogszabály, ezért a döntést általában ők hozzák meg helyetted.
Mit csinálj
- Ne vedd ki a jelölést a fájlból. A generátorok többsége beleírja a metaadatba; a szerkesztők és tömörítők gyakran kidobják. Ellenőrizd a kész fájlban.
- Ahol a platform kéri, jelöld be. Ez öt másodperc, és kiveszi a kockázat nagy részét.
- Ha a kép a megtévesztő, a jelzés is látsszon. Hangos közlés önmagában nem elég.
- Tarts nyilvántartást. Melyik anyag készült AI-val, melyik része, és mikor. Egy táblázat elég, és egy esetleges kérdésnél ez a válasz.
Tipikus félreértések
- „Ez 2027-től lesz kötelező." 2026 augusztusa óta él. A decemberi türelmi idő csak a szolgáltatói, géppel olvasható jelölésre vonatkozik.
- „Minden AI-val készült videót jelölni kell." Jogilag a megtévesztésre alkalmasat. A platformok viszont ennél szélesebbet kérnek.
- „A régi videóimat is meg kell jelölni." Nem: visszamenőleges címkézés nincs.
- „A politikai hirdetéseknél külön AI-jelölés kell." Az uniós politikai reklámrendelet ilyet nem ír elő.
Amit érdemes elvinni
A kötelezettség már él, két címzettel: a géppel olvasható jelölés a szolgáltatóé, a nyilvánosságnak szóló feltüntetés a tiéd — és utóbbi a megtévesztő tartalomra vonatkozik. A gyakorlatban a platformszabály szigorúbb, mint a jogszabály, tehát ott dől el a mindennapi teendő. A jelölés technikai oldaláról — mit bír ki a metaadat és a rejtett vízjel — az eredetigazolás technikái poszt szól, a szöveges tartalom jelöléséről az AI-használat feltüntetése poszt, a zenei licencekről pedig az AI-zene kereskedelmi használata poszt.