Miért nem működik a „harminc posztötlet"
Ha annyit kérsz, hogy „adj harminc ötletet a cégemnek", harminc általánosságot kapsz. Használhatatlanok, mert nincs bennük semmi, amit csak te tudsz.
A naptár nem ötletlistából áll, hanem témakörökből. Négy-öt visszatérő témakör, amiből minden hónapban merítesz — így nem kell minden hónapban a nulláról kitalálni, mit posztolj, és nem lesz a fiókod egy összefüggéstelen ötletfolyam.
A fél nap, lépésről lépésre
1. TÉMAKÖRÖK (30 perc, EMBER)
4-5 kosár, mindegyik egy dologra válaszol:
- "mit nem ért a vevő" (magyarázó)
- "mit csinálunk mi máshogy" (álláspont)
- "mi történt nálunk" (kulisszák)
- "ez sikerült az ügyfélnek" (eredmény)
- "ez érdekes a szakmában" (reagálás)
2. NYERSANYAG (30 perc, EMBER)
Az elmúlt 3 hónap: ügyfélszolgálati kérdések, értékesítési
hívások visszatérő mondatai, értékelések, saját cikkeid.
Ez az input. Enélkül a gép csak közhelyet tud adni.
3. NAPTÁR (1 óra, GÉP)
"Az alábbi témakörökből és nyersanyagból rakj össze
4 hetet, heti [N] poszttal. Minden sorban:
dátum, témakör, MIT ÁLLÍT a poszt egy mondatban,
formátum, és melyik nyersanyagból jön.
Ne írj még szöveget. Ha egy témakörhöz nincs elég
nyersanyag, azt írd oda, ne találj ki."
4. SZŰRÉS (30 perc, EMBER)
Húzd ki, ami nem a tiéd. Ami marad, az a terv.
5. SZÖVEG (1,5 óra, GÉP + EMBER)
Posztonként külön kérés, a naptár sorával mint brieffel.
Egy kérés = egy poszt. Az "írd meg mind a húszat" eredménye
húsz ugyanolyan poszt.
6. VIZUÁL (1 óra)
Sablonból, sorozatban.
A vizuális részre ugyanaz a sablonos munkamenet való, amit a közösségi vizuálok sorozatgyártása poszt ír le: rögzített arculat, cserélhető réteg.
A gyakoriság: amit az adat tényleg mond
Erről mindenhol találsz számokat, és érdemes tudni, honnan jönnek.
Platformtól származó, hivatalos adat a posztolási gyakoriság és az elérés összefüggéséről nem létezik. Sem a Meta, sem a TikTok, sem a LinkedIn nem publikál ilyet. Ami van, az eszközgyártói elemzés.
A legnagyobb mintás ilyen elemzés több mint százezer fiók adatán készült, és posztonkénti medián elérést mér. Eszerint Instagramon a heti 3–5 poszt nagyjából 12%-kal nagyobb posztonkénti elérést mutat, mint a heti 1–2; heti 10 fölött 24%-ot. TikTokon a heti 1-ről 2–5-re lépés legfeljebb 17%-kal több megtekintést mutat posztonként. LinkedInen a fordulópont heti 2–5 poszt.
Most jön a rész, amit sose idéznek vele együtt: ez korrelációs adat, nem oksági. Aki hetente tíz posztot tesz ki, az jellemzően nagyobb, gyakorlottabb, aktívabb fiók. A gyakoriság és az elérés együtt mozog — de ebből nem következik, hogy a gyakoriság okozza az elérést. Az elemzés a vizsgált posztok számát és az időszakot sem közli.
A használható olvasat: a heti 2–5 poszt mindhárom platformon ésszerű kiindulás, és a növelésnek csökkenő a hozadéka. De ha a többletposzt gyengébb, a szám nem ment meg.
Számít-e, hogy AI-val készült
Három platformról van egyértelmű, elsődleges forrásból származó válasz, és mind a három megnyugtatóbb, mint a szakmai pletyka.
- YouTube: „a közzétételi címke önmagában nem változtat azon, hogyan ajánlja a rendszer a videót, és azon sem, hogy monetizálható-e." Ez szó szerinti platformnyilatkozat.
- TikTok: a platform a felhasználónak ad vezérlőt, amellyel beállíthatja, mennyi AI-tartalmat kér a feedjébe. Ez nem büntetés, hanem preferencia — de a gyakorlati hatása lehet az elérésre. Arról, hogy a címke önmagában rontaná az elérést, a TikTok nem mond semmit.
- Google kereső: nem az automatizálás a tiltott, hanem a szándék. Az irányelv szerint akkor szabálysértés, ha az automatizálást „elsősorban a keresési rangsor manipulálása céljából" használod.
Egy dolgot viszont érdemes élesen szétválasztani: az algoritmus reakciója és az olvasóé nem ugyanaz. Attól, hogy a rangsor nem bünteti a címkét, még lehet, hogy a te közönséged rosszabbul reagál rá — ezt csak a saját számaid mondják meg, és érdemes megnézni, mielőtt bárki véleményét elhiszed.
Méretarányban: a TikTok hivatalos közlése szerint eddig több mint 1,3 milliárd videót jelöltek meg AI-tartalomként. Ez a szám 2025 novembere óta változatlan a hivatalos közleményekben. A platform emellett láthatatlan vízjelet is tesz a tartalomba — de fontos a pontos hatókör: csak a TikTok saját eszközeivel készült tartalomra, nem minden feltöltésre.
Amit a naptárba is bele kell tervezni
- A jelölés. Ha AI-val készült a videó vagy a kép, a platform jelölőjét használd. A címke a legtöbb helyen amúgy is automatikusan felkerül, ha a platform saját eszközével dolgoztál — a kézi jelölés azt az esetet fedi le, amikor külső eszközzel.
- A tényellenőrzés. Dátum, ár, jogszabály, „piacvezető": ezek a mondatok csúsznak be a legkönnyebben egy generált szövegbe, és ezek kerülnek a legtöbbe.
- A reagálós sáv. Hagyj a naptárban hetente egy üres helyet arra, ami éppen történik. Egy hónapra előre megírt terv pont ettől lesz élettelen.
- Az újrahasznosítás. Egy hosszabb cikkből öt poszt lesz, nem egy. A naptár tervezésekor jelöld, melyik sor melyik meglévő anyagból jön.
Tipikus félreértések
- „Napi egy poszt kell." Ezt semmilyen platformadat nem támasztja alá. A rendelkezésre álló elemzés is csak korrelációt mutat, és a hozadék csökken.
- „Az AI-tartalmat lebünteti az algoritmus." A YouTube kifejezetten az ellenkezőjét közli, a Google pedig a szándékot nézi, nem az eszközt.
- „Egy kéréssel megvan a havi terv." Egy kéréssel a váz van meg. A szövegek posztonként külön kérést igényelnek, különben mind egyforma lesz.
- „Elég a naptár, a nyersanyag majd lesz." Fordítva működik: a nyersanyag a naptár feltétele. Enélkül a gép közhelyeket generál, mert nincs miből mást.
Amit érdemes elvinni
A naptár nem ötletlista, hanem négy-öt témakör plusz nyersanyag. A fél nap nagyobb részét az ember tölti — a témakörök kijelölésével és a szűréssel —, a gép a vázat és a szövegváltozatokat adja. Hirdetésre ugyanez a sorozatlogika érvényes, csak szigorúbb szabályokkal: erről a reklámkreatív sorozatban poszt szól.