Az adat, ami szerint tényleg elmozdult
A legjobban dokumentált szám 2026 augusztusából jön, 97 országból, 1 719 válaszadótól:
„A válaszadók közel egyharmada (32 százalék) számol be arról, hogy a szervezete úgy döntött, nem vásárol meg legalább egy szoftverterméket vagy funkciót, mert a funkcionalitást házon belül meg tudta építeni agent-alapú kódolóeszközökkel."
Az élen a technológiai és az egészségügyi szektor áll, utána a professzionális szolgáltatások és az energetika. Ugyanennek a felmérésnek van egy másik száma is, ami viszont nem mozdult: a szervezeteknek mindössze a 37%-a tud kimutatható, az AI-nak tulajdonítható üzemi eredményhatásról beszámolni — pontosan annyi, mint egy évvel korábban. Az építés tehát olcsóbb lett, a megtérülés nem lett jobb.
Egy másik, 817 fejlesztőt megkérdező felmérés ugyanezt a mintázatot mutatja:
- a válaszadók 35%-a már kiváltott legalább egy megvásárolt eszközt saját fejlesztéssel;
- 78% tervez több saját eszközt 2026-ban;
- a kiváltási nyomás ott a legnagyobb, ahol a legkevesebb az integráció: kategóriánként nézve a munkafolyamat-automatizálás 35%, a belső adminisztrációs eszközök 33% — ez másik bontás, nem a fenti 35%;
- 60% épített eszközt az IT-felügyeleten kívül az elmúlt évben — az okok: gyorsaság 31%, kielégítetlen igény 25%, lassú IT 18%;
- és egy harmadik, az előző kettőtől független 35%: ennyi válaszadónak semmilyen AI-produktivitási mérőszáma nincs.
(A második felmérés eszközgyártótól származik, tehát érdekelt féltől.)
Az utolsó adat a legbeszédesebb. Minden harmadik cég úgy hoz build-vagy-buy döntést, hogy nem méri, mennyit segített az AI.
Mi ment le, és mi nem
Ami lement: az első verzió elkészítésének költsége. Ezt nem tudjuk forintban mérni, de a fenti két szám mutatja, hogy a döntéshozók érzékelik.
Ami nem ment le — és erre van mérés:
| Költségelem | Amit mérnek |
|---|---|
| Biztonság | a generált kódminták 45%-a bukik biztonsági teszten; egy nagy vállalati nyelvnél a bukási arány 72% |
| Karbantarthatóság | a refaktorálás aránya 21%-ról 3,8%-ra esett, a duplikáció 81%-kal nőtt (623 millió kódváltozás) |
| Szállítási stabilitás | az AI-használat negatívan függ össze vele |
| Infrastruktúra-biztonság | a generált konfiguráció sérülékenységsűrűsége az emberinek 3,2–3,9-szerese |
| Üzemeltetés | havi tízezer kérésnél a következtetés 15–350 dollár modellszinttől függően |
| Incidenskezelés | saját hiba elhárítása medián 96 perc, beszállítói 247 perc |
Az utolsó sor érdekes, mert a beszállító ellen szól: a saját hibádat gyorsabban javítod. Csak épp az ügyeleted nem áll fel magától.
És van egy dolog, amit érdemes külön kimondani: a prototípus megépítése és a meglévő rendszer karbantartása nem ugyanaz a feladat. Egy kontrollált kísérletben érett, nagy kódbázison az AI 19%-kal lassította a tapasztalt fejlesztőket — miközben ők 20%-os gyorsulást éreztek. A build-vagy-buy döntés lényege pont ez: az első hónap olcsó lett, a harmadik év nem.
A sor, amit a klasszikus számítás kihagy: ki a szolgáltató
Ez a cikk legfontosabb, és a legkevésbé ismert része.
Az uniós AI-rendelet meghatározásai szerint:
- Szolgáltató az, aki AI-rendszert fejleszt, vagy fejlesztet, és azt a saját neve alatt forgalomba hozza vagy üzembe helyezi.
- Üzembe helyező az, aki a saját felhatalmazása alatt használ egy AI-rendszert.
- És a döntő definíció: az „üzembe helyezés" magában foglalja a saját használatra való rendelkezésre bocsátást is.
Ebből az következik, hogy aki maga fejleszt AI-rendszert a saját cégének, az egyszerre szolgáltató ÉS üzembe helyező — mindkét kötelezettségcsomaggal. Aki megveszi ugyanezt: csak üzembe helyező, lényegesen kevesebb kötelezettséggel.
És van egy szakasz, ahol a „mi csak becsomagoljuk a modellt" érv elbukik. A rendelet szerint a forgalmazó, importőr, üzembe helyező vagy más harmadik fél szolgáltatóvá válik egy magas kockázatú rendszer tekintetében, ha
- a saját nevét vagy védjegyét teszi rá;
- lényeges módosítást hajt végre, ami érinti a megfelelést;
- vagy megváltoztatja a rendeltetési célt — beleértve egy általános célú AI-rendszerét is — úgy, hogy az magas kockázatúvá válik.
Arányosítsuk, hogy ne legyen riogatás. A teljes kötelezettségcsomag a magas kockázatú rendszerekre él, és a legtöbb belső eszköz nem az.
De. A magas kockázatú kategóriák közt ott a foglalkoztatás: toborzás, előléptetés, feladatkiosztás, munkavállalói monitorozás. Vagyis pont az a terület, ahol a cégek a leggyakrabban építenek belső eszközt.
És egy dátumpontosítás, mert sok forrás elavult: a magas kockázatú rendszerekre vonatkozó kötelezettségek határidejét 2026 nyarán elhalasztották 2027 decemberére. Aki ezekre a kötelezettségekre még mindig 2026 augusztusát mondja, régi forrásból dolgozik. A halasztás viszont csak rájuk vonatkozik: az általános alkalmazás és az átláthatósági szabályok 2026 augusztusa óta élnek, az AI-jártassági kötelezettség pedig 2025 februárja óta.
(A rendelet minden tagállamban közvetlenül alkalmazandó, nem kell átültetni.)
Egy konkrét példaszámítás
Vegyünk egy harmincfős céget, ami belső jóváhagyási és munkafolyamat-eszközt keres. A megvásárolható változat: harminc hely, fejenként havi 25 dollár — évi 9 000 dollár.
| Tétel | Év 1 | Év 2-től / év |
|---|---|---|
| Fejlesztés: 120 óra × 60 dollár | 7 200 | — |
| Karbantartás (a fejlesztés 20%-a) | — | 1 440 |
| Modellhasználat: havi 10 000 kérés, középszint | 1 680 | 1 680 |
| Hosting, adatbázis, monitorozás | 600 | 600 |
| Biztonsági átvizsgálás | 2 000 | 1 000 |
| Saját fejlesztés összesen | 11 480 | 4 720 |
| Megvásárolva | 9 000 | 9 000 |
(Saját számítás feltételezett paraméterekkel. Csak a modellárak és a biztonsági, illetve karbantarthatósági arányok ellenőrzöttek — a munkaóra, az óradíj és a hostingköltség becslés.)
Az első évben a saját fejlesztés drágább. A másodiktól olcsóbb. A megtérülés nagyjából a tizenkilencedik hónap körül van — feltéve, hogy az eszköz nem változik.
És pont itt van a csapda. A karbantartási sor a fenti mérések szerint nem kisebb lesz, hanem nagyobb: a refaktorálás zuhan, a duplikáció nő. Aki tizenkilenc hónapos megtérüléssel számol, jellemzően a legoptimistább karbantartási sort írja be.
A táblázat célja nem az, hogy megmondja a választ, hanem hogy megmutassa, hol vannak a sorok, amiket a klasszikus számítás kihagy: a modellfuttatás, a biztonsági átvizsgálás, a megfelelőségi szerep — és a karbantartás, ami AI-korban sem lett kisebb.
Egy sor, ami a fenti táblázatban nincs benne: az állami pénz. A megvásárolt szoftver és a tanácsadás egy részét több tagállamban vissza nem térítendő támogatás fedezi — ez pedig közvetlenül a „megvenni vagy megépíteni" mérleget billenti, mert jellemzően a vásárlást támogatják, nem a saját fejlesztést. Nyisd le, amelyik érint:
Magyarország — nincs önálló AI-pályázat, az AI egy honlapprogram kiegészítője
Önálló, kkv-knak szóló AI-bevezetési pályázat 2026 szeptemberében nincs. Ami volt: a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja" program második üteme 2026. február 3-án nyílt, 1,2 milliárd forintos kerettel, 400 ezer és 2 millió forint közötti vouchert adott 100%-os támogatási intenzitással — és ebben jelent meg az AI, egy 500 ezer forintos „MI csomag" formájában.
Ez a keret négy nap alatt elfogyott: a pályázatot 2026. február 6-án, forráskimerülés miatt zárták le, több mint ezer beadott pályázattal.
A másik élő lehetőség a kkv-digitalizációs pályázat (DIMOP Plusz), 30 milliárd forintos kerettel, pályázónként 3 és 12 millió forint között, legfeljebb 90%-os intenzitással, Budapesten kívüli mikro- és kisvállalkozásoknak, 2026. március 31. és június 30. között. Mesterséges intelligencia viszont nincs nevesítve a támogatható tevékenységek között — eszköz, szoftver, IT-biztonság és képzés igen.
Spanyolország — van nevesített AI-tanácsadási bon, csak épp zárva
Spanyolországban létezik olyan állami program, amelyben az AI-tanácsadás külön, nevesített termék: a Kit Consulting nevű bonrendszerben a kkv 10–49 fő között 12 000, 50–99 fő között 18 000, 100–249 fő között 24 000 euró keretet kap, és ezen belül az „AI-tanácsadási szolgáltatás" mindhárom sávban 6 000 euró. Ez nem csak elemzés: a leírás szerint egy üzletre szabott felhasználási eset tényleges megvalósítását is tartalmazza.
A testvérprogram, a Kit Digital, 2024 végén vette be először az AI-eszközöket a katalógusába, 50–99 fő között 25 000, 100–249 fő között 29 000 eurós bonnal.
A gyakorlati helyzet viszont az, hogy 2026 szeptemberében egyik program sem pályázható: a Kit Consulting felhívása 2025 februárjában, a Kit Digital utolsó rendes felhívásai 2025 októberében zárultak, és új beadási határidőt hivatalos dokumentum nem rögzít. A jogi keret él, a pénzcsap zárva.
Amit ebből érdemes elvinni: ha spanyol kkv-ként a vásárlás mellett döntesz, a bonprogramok újranyitása a számítás legnagyobb egyetlen tétele lehet — 6 000 euró tanácsadás nagyjából egy kisebb belső fejlesztés teljes első évi költsége.
A döntési szabály
ÉPÍTSD MEG, HA
belső eszköz, kevés integrációval
a folyamat NÁLAD egyedi (ezért nincs is rá jó termék)
ha meghal, senki nem veszít pénzt
és van, aki karbantartja HÁROM ÉV múlva is
VEDD MEG, HA
más adata, pénze vagy megfelelősége van a képben
sok integráció kell
tanúsítvány kell hozzá (a SaaS-nál ez termékjellemző,
a sajátnál nulláról kell)
FOGLALKOZTATÁSI döntést érint -> itt a szabályozási
teher nagyságrenddel nagyobb
MINDKÉT ESETBEN
írd le ELŐRE, mit fogsz mérni. A cégek harmadának
semmilyen AI-produktivitási mérőszáma nincs - és ők
ugyanezt a döntést hozzák meg.
Tipikus félreértések
- „Az AI-val megépíteni mindig olcsóbb." Az első verzió igen. A példaszámításban az első év még így is drágább, mint a megvásárolt változat.
- „Mi csak becsomagoljuk a modellt, nem vagyunk gyártók." Ha a rendeltetési célt úgy módosítod, hogy magas kockázatúvá válik, a rendelet szerint szolgáltatóvá válsz.
- „A belső eszköz nem esik szabályozás alá." A legtöbb nem. De a foglalkoztatási döntést támogató eszköz a magas kockázatú kategóriában van — és pont ilyet szoktak belsőleg építeni.
- „A karbantartás majd olcsóbb lesz AI-val." Egy kontrollált kísérletben érett kódbázison az AI 19%-kal lassított. A refaktorálás aránya négy év alatt 21%-ról 3,8%-ra esett.
- „Egyre többen építenek, tehát ez a jó irány." Ugyanabban a felmérésben a kimutatható eredményhatás 37%-on áll, változatlanul egy éve.
Amit érdemes elvinni
A build-vagy-buy számítás egyik sora tényleg lement: az első verzió ára. A többi maradt — és jött hozzá kettő, amit korábban nem kellett beírni: a modellfuttatás és a szabályozási szerep. Aki magának épít, az a rendelet szerint egyszerre szolgáltató és üzembe helyező; aki vesz, az csak az utóbbi.
A legjobb gyakorlati szűrő pedig nem a költség, hanem egy kérdés: lesz-e valaki, aki ezt három év múlva karbantartja?
Arról, hol áll meg a gyors prototípus, a 70%-os fal poszt szól; a felelősség kérdéséről pedig a vibe coding valósága poszt.