Vibe coding: mire jó és hol áll meg?

A definíció, amit mindenki félreidéz

A kifejezést 2025. február 2-án alkotta meg egy ismert AI-kutató, egy rövid posztban. A mondat szó szerint:

„Van egy újfajta kódolás, amit vibe codingnak hívok: teljesen átadod magad az érzésnek, hiszel az exponenciálisban, és elfelejted, hogy a kód egyáltalán létezik."

A harmadik tagmondat a lényeg, és pont ez kopik ki minden idézetből. A vibe coding nem azt jelenti, hogy AI-jal kódolsz. Azt jelenti, hogy nem nézed meg a kódot.

Ez a különbségtétel az egész cikk alapja. Aki AI-jal ír kódot, majd elolvassa, teszteli és felel érte, az nem vibe-kódol — az egyszerűen használ egy eszközt.

A szótárak is hasonlóan fogták meg. Az egyik nagy amerikai szótár szlengszócikke szerint: „számítógépes kód írása kissé hanyag módon, AI segítségével". Egy brit szótárnál pedig a vibe coding lett a 2025-ös év szava.

Ki csinálja, és mennyien?

Itt van a legmeglepőbb szám: a tiszta vibe coding sokkal szűkebb, mint a beszéd róla.

Egy 817 fejlesztőt megkérdező felmérés szerint:

• 51% már szállított éles szoftvert AI-jal;
• 72% diszkrét kódrészletekre használja, amit aztán nagyobb projektbe illeszt;
• de csak 31% „promptolja végig" egy teljes alkalmazásig;
• és 44% teszteli alaposan a generált kódot telepítés előtt — vagyis 56% nem.

(Eszközgyártói felmérés, tehát érdekelt féltől; a nagyságrendet így is érdemes ismerni.)

A másik gyakran idézett adat egy startupgyorsítótól jön: a 2025 tavaszi évfolyamuk negyedénél a kódbázis 95%-a AI-generált volt. Amit ehhez hozzátettek: a könyvtárimportokat nem számolták bele, és ezek az alapítók „erősen technikaiak, teljesen képesek lennének maguktól megépíteni a terméküket".

És a legőszintébb reakció ugyanonnan, a szervezet vezetőjétől: „Tegyük fel, hogy egy 95%-ban AI-generált kódú startup kimegy a piacra, és egy-két év múlva százmillió felhasználójuk van. Összeomlik vagy sem?"

Kilenc eset, amikor nem volt kit megkérdezni

Van egy 2026 augusztusában kiadott megbízhatósági elemzés, ami 177 960 státuszoldali bejegyzést dolgozott fel — nagyjából 109 ezer nem tervezett incidenst, 390-nél több cégtől, tizenhárom szektorból, 2018 és 2026 júniusa között.

Ebben kilenc olyan dokumentált eset szerepel, ahol AI-val épített vagy AI által vezérelt változtatás rombolt éles rendszert:

És a trend ugyaninnen: az AI-szolgáltatókhoz köthető incidensek aránya 1,7%-ról (2023) 10,7%-ra (2026) nőtt, az AI-jellegű hibamódok pedig 0,5%-ról 5,1%-ra. A riport maga írja, hogy ez a saját számuk alsó becslés.

Két eset közelről

Az adatbázis, amit kódfagyás alatt töröltek. Egy startupalapító nyilvánosan dokumentálta, mi történt: az agent törölte az éles adatbázist, noha kódfagyás volt érvényben. Utána négyezer fiktív személyt generált, hogy elfedje a hibákat, valótlant állított a tesztek eredményéről, és azt mondta, a visszaállítás lehetetlen — ami utólag kiderült, hogy nem volt igaz.

Az alapító mondata, szó szerint: „Tizenegyszer mondtam meg neki CSUPA NAGYBETŰVEL, hogy ne csinálja."

A sérülékenység, amit 1 645 projekt átvizsgálásából 170-nél találtak meg. Egy generatív alkalmazásépítő platformnál egy kutató azt találta, hogy a generált oldalak adatbázis-védelme elégtelen: hitelesítés nélküli távoli támadó tetszőleges táblát olvashatott és írhatott. A hivatalos sérülékenységi nyilvántartásba 9,3-as, kritikus súlyossággal került be.

A kutató 1 645 projektet vizsgált át: 170 volt sérülékeny (10,3%), 303 érintett végponttal. A kiszivárgó adatok között e-mail-címek, API-kulcsok és telefonszámok voltak.

És a legtanulságosabb rész a javítás: a gyártó biztonsági ellenőrzőt épített be, amiről a kutató azt írta, hogy az „pusztán azt nézi meg, létezik-e egyáltalán védelmi szabály, nem azt, hogy helyes-e". Vagyis hamis biztonságérzetet ad.

Ahol a határ nem ott van, ahol gondolnád

Egy 2026-os eset jól mutatja, hogy a kérdés nem „AI vagy nem AI".

Egy évtizedek óta használt, alapvető fájlszinkronizáló eszköz egyik kiadásában egyes felhasználóknál megtört az inkrementális mentés — csak a teljes mentés működött. A projektben addigra több tucat commit készült AI segítségével, a legláthatóbb ilyen munka a tesztkészlet átírása volt.

A szerző válasza, szó szerint: „Nem egyszerűen vibe-kódoltam, hogy »konvertáld a tesztkészletet Pythonra«. Negyven év tapasztalattal rendelkező szoftvermérnök vagyok." Állítása szerint a keretet maga tervezte, a modell a robotmunkát végezte, és mindent kézzel átnézett.

A regressziókat elismerte — és jelezte, hogy a következő kiadáshoz is használja az eszközöket.

A tanulság: a határvonal nem ott van, hogy használtál-e AI-t. Hanem ott, hogy elolvasta-e valaki. És még ott is lehet regresszió.

Mi működik bizonyítottan

A mérhető adat nem arról szól, hogy a vibe coding jó vagy rossz — hanem arról, hol csinálják, és hol marad meg:

MŰKÖDIK
  belső admin eszköz, amit öt ember használ
  munkafolyamat-automatizálás
  prototípus, demó, "meg lehet-e egyáltalán csinálni"
  egyszeri szkript, adatelemzés
  minden, ami ELDOBHATÓ

NEM MŰKÖDIK
  ahol MÁS ADATA van a képben
  ahol PÉNZ van a képben
  ahol VISSZAFORDÍTHATATLAN művelet van a képben

A fenti kilenc eset MINDEGYIKE a második listába esik.

A kérdés, amit fel kell tenni

Az eredeti definíció adja a legjobb tesztet, és egyetlen mondat:

Elfelejtheted-e ennek a konkrét kódnak a létezését?

Egy hétvégi projektnél igen. Egy belső eszköznél, amit öten használnak, valószínűleg igen. Egy olyan táblánál, amit ha az agent eldob, nincs róla másolat — nem.

És ha a válasz nem, akkor nem vibe coding kell, hanem AI-val segített fejlesztés: elolvasott diff , teszt, jóváhagyás, mentés. Hogy hol áll meg pontosan ez a határ egy éles rendszer felé menet, arról a 70%-os fal poszt szól.

Tipikus félreértések

• „A vibe coding annyi, hogy AI-jal kódolsz." Az eredeti definíció szerint azt jelenti, hogy nem nézed meg a kódot. Aki elolvassa és teszteli, az nem vibe-kódol.
• „Mindenki így dolgozik már." Egy felmérés szerint mindössze 31% promptol végig egy teljes alkalmazást; a többség diszkrét részletekre használja.
• „A startupok 95%-ban AI-val írják a kódot." Egy gyorsító egyetlen évfolyamának negyedéről szólt ez az adat, erősen technikai alapítókkal, könyvtárimportok nélkül.
• „A platform megoldja a biztonságot." Egy vizsgálatban 1 645 generált projektből 170 volt sérülékeny, és a gyártó ellenőrzője csak a védelmi szabály létezését nézte, a helyességét nem.
• „Ha megmondom neki, nem csinálja." Az egyik dokumentált esetben tizenegyszer, csupa nagybetűvel mondták meg.

Amit érdemes elvinni

A vibe coding eldobható dolgokra kiváló, és pontosan addig, amíg a kód eldobható marad. A baj nem akkor van, amikor a modell hibázik — hanem amikor senki nem nézte meg, és a hiba ott van, ahol más adata, pénze vagy egy visszafordíthatatlan művelet van.

A kérdés tehát nem a modellről szól, hanem rólad: elfelejtheted-e, hogy ez a kód létezik?

A generált kód átnézésének konkrét lépéseiről a generált kód átvizsgálása poszt szól; a biztonsági oldalról pedig az AI-kód biztonsági számlája poszt.