Ki a kötelezett, és mit kell tenni
Az AI-rendelet 50. cikke szabályozza az átláthatóságot, és két különböző szerepre telepít kötelezettséget. Ez a legfontosabb megkülönböztetés az egész témában.
| Bekezdés | Kire | Mit kell tenni |
|---|---|---|
| (1) | szolgáltató | Az emberrel közvetlenül beszélgető AI-rendszert úgy kell megtervezni, hogy az érintett tudja: géppel beszél |
| (2) | szolgáltató | A szintetikus hang, kép, videó és szöveg kimenetét géppel olvasható formában meg kell jelölni, hogy felismerhető legyen a gépi eredet |
| (3) | alkalmazó | Érzelemfelismerő vagy biometrikus kategorizáló rendszernél tájékoztatni kell az érintetteket |
| (4) | alkalmazó | A deepfake közzétételénél, és a közérdekű ügyről szóló, nyilvánosságnak szánt AI-szövegnél közölni kell, hogy gépi |
| (5) | mindkettő | A tájékoztatás legyen világos és megkülönböztethető, legkésőbb az első interakciónál, akadálymentesen |
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gépi olvashatóságú jelölés nem a te feladatod, ha csak felhasználod az eszközt — az a generáló rendszer szolgáltatóját terheli. Ami rád esik, az a látható közlés: a deepfake és a közérdekű szöveg megjelölése, és ha saját néven futtatsz chatbotot, a tájékoztatás.
Dátumok: az 50. cikk 2026. augusztus 2. óta alkalmazandó. Egyetlen türelmi idő van: a 2026. augusztus 2. előtt piacra bocsátott rendszereknek 2026. december 2-ig van idejük a (2) bekezdés szerinti gépi jelölés bevezetésére. A chatbot-tájékoztatásra és a deepfake-jelölésre nincs haladék.
A kivételek — pontosan, mert itt szoktak tévedni
Az (1) bekezdésnél: nem kell közölni, ha a helyzetből nyilvánvaló egy „észszerűen tájékozott, figyelmes és körültekintő" ember számára.
A (2) bekezdésnél: nem kell gépi jelölés, ha a rendszer csak szokásos szerkesztést segítő funkció, vagy ha nem változtatja meg lényegesen a bemenetet vagy annak jelentését. Vagyis a helyesírás-ellenőrzés nem jelölendő.
A (4) bekezdésnél két kivétel is van:
- Művészi, kreatív, szatirikus vagy fikciós mű esetén a kötelezettség arra korlátozódik, hogy a közlés ne akadályozza a mű élvezetét. Tehát nem mentesülsz — csak visszafogottabban jelölhetsz.
- Szövegnél, ha emberi felülvizsgálat vagy szerkesztői ellenőrzés történt, és valaki szerkesztői felelősséget visel a közzétételért, a jelölés nem kötelező. Ez a kivétel a legtöbb céges blogra és hírlevélre ráillik — feltéve, hogy valóban átnézte valaki, és vállalja is érte a felelősséget.
A hivatalos uniós ikonkészlet
2026 nyarán a Bizottság három hivatalos ikont adott ki, mindegyiket négy változatban (fekete, fehér, és mindkettő 50%-os átlátszósággal), SVG és PNG formátumban, ingyen letölthetően.
| Ikon | Mikor használd | Példa |
|---|---|---|
| Basic | Ha AI közreműködött a deepfake vagy a közzétett szöveg létrehozásában | videó „a hangok mesterségesen készültek" felirattal, mellette az alapikon |
| Fully AI-Generated | Ha a teljes tartalom gépi, emberi alkotóelem és szerkesztői kontroll nélkül (a promptoláson túl) | teljesen generált videó fiktív eseményről; gépi hírösszefoglaló |
| Partially AI-Modified | Ha meglévő, ember alkotta tartalmat módosítottak részben géppel | hiteles fotón lecserélik valakinek az arcát; üres lakás fotóját géppel bebútorozzák |
Az elhelyezésre is vannak szabályok: az ikon legyen egyértelműen észlelhető legkésőbb az első találkozáskor; ne kerüljön rá takaró réteg; és maradjon látható akkor is, ha a tartalmat megosztják vagy letöltik. Ez utóbbi a legtöbbet bukó pont — egy körítésbe illesztett felirat eltűnik, amint valaki kivágja a videót.
És a csapda, amit ki kell mondani: az ikonok használata önkéntes, a jelölési kötelezettség viszont nem az. Az ikon önmagában nem teremt jogi megfelelést — a felelősség marad a közzétevőé.
A Bizottság saját felhasználói tesztje szerint az eredmény minden mért szempontból javult, amikor az alapikon mellé szöveges címke is került. Vagyis: ikon plusz szó, ne csak ikon.
A magatartási kódex: önkéntes, de ez a bizonyítási út
2026 júniusában véglegesítettek egy magatartási kódexet a generált tartalom átláthatóságáról. Két szakaszból áll: az egyik a szolgáltatóknak szól a jelölésről és a felismerhetőségről, a másik az alkalmazóknak a deepfake-ek és a gépi szövegek címkézéséről. Július végéig nagyjából 190 szervezet írta alá.
A jogi státusza pontosan megfogalmazott: a csatlakozás önkéntes, de a jelölési kötelezettség jogi kötelezettség. A Bizottság és a testület megerősítette, hogy a kódex alkalmas önkéntes eszköz a megfelelés bizonyítására.
A tét ebben van: aki más módon felel meg, annak bizonyítania kell, hogy az intézkedései megfelelőek — és ezt tagállamonként külön értékelhetik a piacfelügyeleti hatóságok. Aki aláírja, egyetlen uniós mércét kap.
Amikor a „szatíra" nem véd: egy 2026-os hatósági döntés
Ez a cikk legfontosabb gyakorlati példája, és alig két héttel az 50. cikk alkalmazásának kezdete előtt született.
Egy olasz szatirikus tévéműsor AI-val készített deepfake-felvételeket egy ismert hírműsorvezetőről: a valódi képmását használták, abban a stúdióban, ahonnan az esti híradót vezeti, gépi szinkronnal a szájába adott mondatokkal. A videók a tévében, a műsor honlapján, a közösségi médiában és a streamingplatformon is megjelentek.
A csatorna védekezése két lábon állt: elhelyezték a szükséges figyelmeztetéseket, ráadásul közismert, hogy a műsor kifejezetten szatirikus — és egyébként is, az AI-rendelet tájékoztatási kötelezettsége csak 2026. augusztus 2-tól él.
Az olasz adatvédelmi hatóság 2026 júliusában mindkét érvet elutasította, és figyelmeztetést adott ki. Az indokolás három pontja tanulságos:
- A szatíra akkor véd, ha látszik rajta. A szájba adott mondatok a hatóság szerint „azonnali ránézésre valósnak tűnnek", és nem hordoznak akkora túlzást, amiből nyilvánvaló volna, hogy hamisítványról van szó.
- A kontextus súlyosbít. Az, hogy a saját híradóstúdiójában jelenik meg, „különösen alattomossá teszi" az adatkezelést a személyes identitás szempontjából.
- A felirat nem volt elég. A hatóság szerint a figyelmeztetést nem kísérte kellően világos közlés — „legalábbis egy átlagos vagy kevésbé figyelmes közönség technológiai ismereteihez mérten" —, és olyan közlésre lett volna szükség, ami a kevésbé figyelmes nézőt és a már futó műsorba bekapcsolódót is eléri.
A megállapított jogsértés nem az AI-rendelet, hanem a GDPR volt: a jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság elve, valamint a beépített és alapértelmezett adatvédelem. A hatóság azért nem bírságolt, mert a kérdés jogi újdonságnak számít.
A tanulság egy mondatban: az AI-rendelet szatíra-kivétele csak az AI-rendelet jelölési kötelezettségét enyhíti. Valós személyről készült deepfake-nél az adatvédelmi jog külön és teljes erővel él, és ott nincs „nyilvánvalóan szatirikus" mentesség.
A technikai oldal: mi működik és mi nem
Három megoldás kering, és mindháromnak megvan a maga korlátja.
Beágyazott eredetigazoló metaadat. A legismertebb ilyen szabványcsalád tartalmi hitelesítő adatokat fűz a fájlhoz. Két gyakorlati korlát van. Az egyik, hogy a szabvány saját biztonsági dokumentációja mondja ki: nem nyújt semmilyen védelmet a jelölés teljes eltávolítása ellen — a támadó egyszerűen letépheti. Ebből egy aszimmetria következik, amit érdemes megjegyezni: egy meglévő, érvényes jelölés mond valamit; a hiányzó jelölés semmit nem mond. A másik korlát a tanúsítványkényszer: a hitelesített aláíráshoz a megbízhatósági listán szereplő tanúsítvány kell, az önaláírt nem validál megbízhatóként — itt akad el egy kisvállalkozás.
Egy 2026-os akadémiai elemzés ennél tovább megy: a szerzők szerint a specifikáció mindkét saját biztonsági célját elvéti, az időbélyegek észrevétlenül cserélhetők, sok ellenőrző program nem kezeli helyesen a visszavonást, ugyanaz a kép az egyik eszköznél érvényes, a másiknál érvénytelen — és egyes aláírt anyagok tanúsítványlejárat miatt hónapokon belül ellenőrizhetetlenné váltak.
Láthatatlan vízjel. Túléli a képernyőképet, de egy 2026-os mérés szerint a diffúziós újragenerálás gyakorlatilag megsemmisíti: a vizsgált eljárásoknál a felismerési arány 99,8%-ról 7,4%-ra, majd irányított újragenerálásnál nullára esett, miközben a képminőség megmaradt.
Látható felirat vagy ikon. Nem hamisításbiztos, de ez az egyetlen, ami teljesíti azt, amit a jog kér — mert a jog a nézőnek szóló közlést írja elő, nem kriptográfiai bizonyítékot.
Az összefoglaló mondat: a metaadat meghal a képernyőképnél, a vízjel általában túléli a képernyőképet, és a vízjel meghal az újragenerálásnál. A látható felirat egyiket sem éli túl technikailag — de nem is annak van szánva.
A jelölési technikák részletes összehasonlításáról — mi mit tud, meddig marad meg — külön írás szól: watermark és eredetigazolás.
Mit csinálj holnap reggel
1. Vedd sorra, hol jelenik meg gépi tartalom a cégnél. Weboldali chatbot, közösségi média képek, hírlevél, videó, ügyfélszolgálati válaszok.
2. Döntsd el minden csatornánál, alkalmazó vagy szolgáltató vagy-e. Ha a chatbot a te neved alatt fut, jó eséllyel szolgáltató — és akkor a tájékoztatás a tiéd.
3. A szövegnél nézd meg a szerkesztői kivételt. Ha valaki tényleg átnézi és vállalja a felelősséget, nem kell jelölni. Írd le, ki ez a valaki.
4. Ahol deepfake van, ott jelölj — ikonnal és szóval. Olyan helyre, ami megosztás és letöltés után is látszik.
5. Ha valós személy szerepel benne, az adatvédelmi oldalt is nézd meg. Az olasz eset pontosan erről szól. Hozzájárulás nélkül készült, valósághű intim tartalom pedig 2026. december 2-től kifejezetten tiltott gyakorlat lesz, a legmagasabb bírságsávban.
Amit érdemes elvinni
A jelölés 2026. augusztus 2. óta kötelező, van hozzá ingyenes uniós ikonkészlet és önkéntes magatartási kódex, ami a megfelelés legegyszerűbb bizonyítási útja. Ami rád mint felhasználóra esik, az a látható közlés, nem a gépi jelölés.
A technikai megoldások egyike sem hamisításbiztos, és ezt a szabványok saját dokumentációja mondja ki. A jog viszont nem is kriptográfiai bizonyítékot kér, hanem azt, hogy a néző megtudja. Az olasz döntés mércéje itt a legjobb iránytű: a kevésbé figyelmes nézőt is el kell érnie.
Hogy a teljes AI-rendeletből mi vonatkozik ma rád, azt az EU AI Act mai állásafoglalja össze dátumokkal; a szöveg jelölésének etikai és üzleti oldaláról pedig mikor kell jelölni az AI-val írt szöveget szól.