Kihagyás és továbblépés a tartalomhoz

Prezentáció vázlatból: diasor AI-val

A várakozás az, hogy a szerkezet a te munkád, a dizájnt meg elintézi a gép. Az egyetlen független mérés szerint **pont fordítva van**: a diasor logikai felépítésében a legjobb rendszer 81 pontot ér el, a **vizuális elrendezésben viszont a legjobb is csak 62,8-at**, a mezőny nagy része 50 alatt. És a forráshűség még ennél is rosszabb.
2026. szeptember 12. által
Prezentáció vázlatból: diasor AI-val
Krisztian Eyssen, Krisztian Eyssen

Az egyetlen független mérés

Kereskedelmi diasorgenerátorokról meglepően kevés független adat van — a legtöbb szám gyártói bejelentésből jön. Egy 2026 márciusi egyetemi vizsgálat viszont pont ezt a hiányt tölti be, és kereskedelmi termékeket is tesztel, nem csak kutatási modelleket.

  • 238 szakértő által összeállított teszteset, példányonként átlagosan 54,1 ellenőrzőlista-tétellel.
  • Öt terület: akadémiai előadás, oktatás, közgazdaság, konferencia-előadás, reklám.
  • Bemenetenként átlagosan 22 ezer token háttéranyag — nagyjából 34 oldalnyi forrás.
  • Öt dimenzió: prezentációs alapok, vizuális design és elrendezés, tartalmi teljesség, tartalmi helyesség, és hűség a forráshoz.

Az összesített pontszámok a nyolc tesztelt rendszernél 35,9 és 62,5 pont között szóródtak (százas skálán). A mezőny élén egy jegyzet- és forrásalapú rendszer állt; a legismertebb, kifejezetten diasorra épített kereskedelmi eszköz 49,2 pontot kapott.

Ötven pont körüli átlag egy olyan ellenőrzőlistán, amit emberi szakértők állítottak össze. Ez nem kudarc — de nem is az, amit a bemutatók ígérnek.

Ahol jó: a szerkezet

A „prezentációs alapok" dimenzióban a rendszerek 53 és 81 pont között teljesítettek — messze ez a legerősebb területük.

Ide tartozik a logikus felépítés, a napirend, a nyitó- és zárószakasz, a diánkénti egy gondolat, az arányos tagolás. Vagyis az a réteg, amit a legtöbben a saját munkájuknak tartanak, a gépnek megy a legjobban.

Van ennek értelme: a szerkezet nyelvi feladat. Egy harmincoldalas anyagból kiszedni a fő gondolatokat és tizenkét dia köré rendezni — ez ugyanaz a képesség, ami az összefoglalásban is működik.

Ahol rossz: az elrendezés és a forráshűség

Itt jön a két rossz hír, és a második a súlyosabb.

Az első: a vizuális elrendezés a fő szűk keresztmetszet. A vizsgálat szó szerint így is nevezi. A legjobb rendszer is csak 62,8 pontot kapott erre, a mezőny többsége 50 alatt maradt. Ez nem a színválasztásról szól, hanem arról, hogy elfér-e a szöveg, nem lóg-e egymásra két elem, van-e értelmes hierarchia a dián.

Vagyis a dia néz ki rosszul, nem a gondolatmenet.

A második: a forráshűség. Ez a dimenzió azt méri, hogy a diákra kerülő konkrétumok — számok, nevek, állítások — tényleg a beadott háttéranyagból származnak-e. A legjobb rendszer is csak 45,1 pontot ért el.

A tartalmi helyesség egyébként is elmarad a teljességtől: az élen álló rendszernél a teljesség 67,8, a helyesség 56,0. Magyarul: több kerül a diákra, mint amennyi igaz.

Ha egy mondatban kellene összefoglalni, mire számíts: a gép a te anyagodból csinál diasort, de a diákra írt konkrétum nagyjából minden másodikban nem a te anyagodból jön. Ez az a hiba, ami egy ügyfélprezentáción nem elnézhető.

Amit a gyártók maguk írnak le

Érdemes elolvasni a dokumentációt, mert több korlátot ott mondanak ki, mint bárhol máshol. A legfontosabbak:

  • A saját sablonodat csak elöl lehet beadni. A dokumentáció kifejezetten azt írja: ha a szervezeted szabványos sablont használ, azzal a fájllal kezdj, és utána generálj — a gép a meglévő elrendezéseket fogja használni. Utólag nem húzza rá a kész diasorra.
  • Egyszerre egy kimeneti nyelv. Prezentációgeneráláskor több nyelv nem keverhető.
  • A minőség angolul a legmagasabb, ezt a gyártói dokumentáció maga írja, és a designjavaslatok hivatalosan csak angolul támogatottak. A bejelentett újabb diagenerálási funkciók szintén angolul indulnak.
  • Az átírás csak szövegdobozra hat, alakzatra és egyéb objektumra nem, és a teljes dobozt írja át, nem a kijelölt részt.
  • Méretkorlát van a forrásdokumentumon, és a prompt onként feldolgozható szöveg hossza is korlátozott — utóbbira konkrét számot nem közölnek.
  • Három külön felelősségkizáró mondat is szerepel a dokumentációban arról, hogy a generált tartalom pontatlan, félrevezető vagy oda nem illő lehet.

Ez a lista önmagában megmondja, hol a helye a gépnek a folyamatban.

Amit senki nem mért: hogy gyorsabb-e

Ez fontos, és ritkán mondják ki. Kontrollált mérés arról, hogy egy diasor AI-val mennyivel készül gyorsabban, nem létezik.

A legjobb, ami van, egy nagy közigazgatási bevezetés önbevallásos adata: a résztvevők prezentációkészítésre átlagosan napi 19 perc megtakarítást jelentettek. Ez kérdőíves becslés, nem stopperrel mért idő — és ugyanez a felmérés azt is közli, hogy a válaszadók 17%-a semmilyen megtakarítást nem jelentett.

Amit viszont tudunk: az irodai napról szóló kísérletekben az önbevallott megtakarítás szisztematikusan magasabb, mint a mért. Erről a valódi időnyereség poszt szól részletesen, feladattípusonkénti bontásban.

A recept

A mérésekből egyenesen következik a munkamegosztás — csak nem az, amire számítanál.

1. A SABLONNAL KEZDD
   Nyisd meg a céges sablonfájlt, és abban generálj.
   Utólag nem húzza rá.

2. A VÁZLATOT ÍRASD MEG VELE — EZT TUDJA
   Harminc oldalból tizenkét dia címe és fő gondolata.
   Ez a mért legerősebb képessége.

3. A KONKRÉTUMOT TE TEDD BE
   Szám, név, dátum, ügyfélállítás. A forráshűség a
   legjobb rendszernél is csak 45,1 pont.

4. AZ ELRENDEZÉST NÉZD ÁT DIÁNKÉNT
   Ez a mért leggyengébb dimenzió. Lelógó szöveg,
   egymásra csúszott elem, olvashatatlan méret.

5. EGY DIA, EGY ÁLLÍTÁS
   Amit két mondatban nem tudsz elmondani a diáról,
   az két dia.

A harmadik lépés a legfontosabb, és a legkönnyebb kihagyni. A generált dián a szám úgy néz ki, mint az összes többi — nincs rajta jelzés, hogy ezt a gép tette hozzá.

Egy praktikus fogás: kérd meg, hogy minden konkrétum mellé tegye oda, a forrás melyik oldaláról vette. Amihez nem tud oldalszámot mondani, azt kivágod. Ez ugyanaz a védekezés, ami a meetingjegyzetnél is működik — arról a meetingjegyzet poszt szól bővebben.

Tipikus félreértések

  • „A dizájnt majd megcsinálja." A mérés szerint pont ez a leggyengébb dimenziója. A szerkezet megy neki, az elrendezés nem.
  • „Az én anyagomból dolgozik, tehát pontos." A forráshűség a legjobb rendszernél is 45,1 pont. A diára kerülő konkrétumok jelentős része nem a beadott anyagból jön.
  • „Rárakom a céges sablont a végén." Nem így működik. A sablonnal kell kezdeni, különben a generált elrendezés marad.
  • „Magyarul ugyanaz." A gyártói dokumentáció kimondja, hogy a minőség angolul a legmagasabb, és több diagenerálási funkció hivatalosan csak angolul érhető el.
  • „Fele annyi idő alatt megvan." Erre nincs kontrollált mérés. Ami van, az önbevallás — és az ebben a témában bizonyítottan felfelé téved.

Amit érdemes elvinni

A diasornál a munkamegosztás fordítva működik, mint ahogy hirdetik. A gondolatmenetet nyugodtan rábízhatod — az elrendezést és a tényeket nem.

Ebből egy egyszerű munkarend jön: sablon, vázlat géppel, konkrétum kézzel, elrendezés diánként. Ha a harmadik lépést kihagyod, egy jól felépített, szép ritmusú, magabiztos prezentációt kapsz, amiben rossz számok vannak — és ezt a hallgatóság előtt fogod megtudni.

Prezentáció vázlatból: diasor AI-val
Krisztian Eyssen, Krisztian Eyssen 2026. szeptember 12.
Poszt megosztása
Archiválás