Két külön kérdés, amit folyton összekevernek
A bemeneti oldal: szabad-e a te tartalmadon tanítani egy modell t, és tudod-e ezt megtiltani?
A kimeneti oldal: védett-e az, amit a géppel csinálsz, és tiéd-e?
A két kérdésre teljesen más a válasz, és más fórumokon dől el. Menjünk sorban.
A bemeneti oldal: a szöveg- és adatbányászati kivétel
Az uniós szerzői jogi irányelv két kivételt ad. Az egyik kutatóhelyeknek és kulturális örökségvédelmi intézményeknek szól tudományos kutatás céljából. A másik, a 4. cikk szerinti általános kivétel az, ami minket érint: a jogszerűen hozzáférhető művek többszörözése és kimásolása szöveg- és adatbányászat céljából megengedett — feltéve, hogy a jogosult ez ellen nem tiltakozott megfelelő módon, online tartalomnál „géppel olvasható eszközökkel".
Ez a megfogalmazás az irányelvé. Ami téged ténylegesen kötelez, az a saját tagállamod átültetése, és ezek a szövegek nem szó szerint azonosak. A három feltétel mindenhol ugyanaz — jogszerű hozzáférés, érvényes jogfenntartás hiánya, a másolatok csak a szükséges ideig —, a fogalmazás viszont eltér, és vele az értelmezési mozgástér.
Vagyis bárhol is van az EU-ban a honlapod, a tiltakozásnak géppel olvasható formában kell megtörténnie. Ez nem formaság: ezen a feltételen áll vagy bukik az egész kivétel.
Magyarország — a 35/A. § szó szerint géppel olvasható tiltakozást kér
A magyar átültetés a szerzői jogi törvény 35/A. § (1) bekezdése: szabad felhasználás a szöveg- és adatbányászathoz szükséges többszörözés, ha a műhöz jogszerűen fértek hozzá, a jogosult előzetesen, megfelelő módon — elektronikus úton nyilvánosan hozzáférhetővé tett tartalomnál géppel olvasható formában — nem tiltakozott, és a másolatokat csak a szükséges ideig őrzik meg.
Ez a fordulat szó szerint az irányelvé. Vagyis magyar honlapnál egy jól látható, emberi nyelvű mondat a felhasználási feltételekben a törvény szövege alapján nem elég: online közzétett tartalomnál a géppel olvasható forma a feltétel.
Spanyolország — ott „géppel olvasható vagy más megfelelő eszköz" áll a törvényben
A spanyol átültetés nem is a szerzői jogi törvényben van, hanem egy külön jogszabály, a Real Decreto-ley 24/2021 67. cikkében. Ez egyetlen cikkbe vonta össze az irányelv két kivételét, tehát a tudományos kutatási célú bányászat és az általános kivétel is ide került.
A lényegi különbség a jogfenntartás formájában van. A 67. cikk (3) bekezdése szerint a kivétel nem alkalmazható, ha a jogosult a felhasználást kifejezetten fenntartotta „medios de lectura mecánica u otros medios que resulten adecuados" — géppel olvasható vagy más megfelelő eszközzel. Ez tágabb, mint a magyar vagy a német megfogalmazás: spanyol jog alatt egy emberi nyelvű, jól látható kikötés is felvethető érvként.
Van egy következménye, amit a spanyol szakirodalom kritikaként ír le: mivel a (3) bekezdés az egész cikkre vonatkozik, a jogfenntartás a tudományos kutatási célú bányászatot is kizárja — az irányelv viszont épp azt a kivételt teszi olyanná, amitől eltérni nem lehet. Ez a feszültség egy jövőbeli eljárásban elő fog kerülni.
És itt jön a probléma: senki nem tudja pontosan, mi számít géppel olvashatónak.
A német ügy, ami erről szól — és ami szeptemberben a legfelsőbb bíróságon volt
Egy német fotós perelte azt a nonprofit szervezetet, amely az egyik legnagyobb nyilvános kép-szöveg adathalmazt állította össze. A kérdés részben az volt, hogy a képügynökség természetes nyelven megfogalmazott, általános szerződési feltételekbe írt jogfenntartása géppel olvashatónak számít-e.
| Fórum | Mikor | Mi történt |
|---|---|---|
| Hamburgi tartományi bíróság | 2024. szeptember | a keresetet elutasította, de a természetes nyelvű jogfenntartást géppel olvashatónak fogadta el |
| Hamburgi felsőbíróság | 2025. december | a fellebbezést elutasította, de megfordította a géppel olvashatóságról szóló álláspontot |
| Szövetségi legfelsőbb bíróság | 2026. szeptember 3., szóbeli tárgyalás | nincs döntés; a tanács jelezte, hogy uniós előzetes döntéshozatal válhat szükségessé |
Az elsőfokú érvelés logikus volt: értékelési ellentmondás volna, ha a kivétel lehetővé teszi a szövegértő modellek fejlesztését, de nem várjuk el, hogy ugyanezeket a modelleket a jogfenntartás elolvasására használják. A felsőbíróság ezt elvetette, és géppel olvasható formaként a robots.txt fájlt és egy erre szolgáló protokollt említette.
A felperes ellenérve viszont megválaszolatlan maradt, és a legfelsőbb bíróságon is előkerült: senki nem tudta megmondani, mit kellett volna 2021-ben a robots.txt-be írni ahhoz, hogy az a kép ne kerüljön be az adathalmazba — már csak azért sem, mert a szervezet nem maga gyűjtötte az adatot, hanem kész adathalmazt vett át.
Amit ebből le kell írni: ma nincs biztos válasz arra, hogyan tilthatod meg érvényesen az AI-tanítást a saját tartalmadon. Ez nem bizonytalanság a cikkben — ez a jog állapota.
A gépi olvashatóságú jelzések gyakorlati oldaláról — mit tesz be egy robots.txt-be és mit ér —, a gépi olvashatóság című írás szól részletesen.
A müncheni ítéletek: a tanítás helye nem számít
Két német ítélet született ugyanabban a bíróságban, és mindkettő jelentős.
Az első, 2025 novemberében, egy jogkezelő szervezet és egy nagy chatbot-szolgáltató között. A bíróság szerint a szolgáltatónak meg kellett volna szereznie a dalszövegekhez fűződő jogokat a tanítás hoz és a működtetéshez; a rendszerek az eredeti művek másolatait tartalmazzák, amelyeket egyszerű felhasználói utasításra reprodukálnak és hozzáférhetővé tesznek. A bíróság azt is kimondta, hogy a szolgáltató nem privilegizált kutatószervezet, és a szöveg- és adatbányászati felhatalmazás semmiképp nem indokolja a védett dalszövegek tárolását és kiadását. Az ítélet nem jogerős: a szolgáltató fellebbezett.
A második, 2026 júliusában, ugyanaz a jogkezelő egy zenegeneráló szolgáltatás ellen. A bíróság megállapítása szerint a szolgáltatás azzal, hogy világhírű dalokon tanította a rendszerét az Egyesült Államokban, és azzal, hogy Európában tárolja és reprodukálja őket, mind az amerikai, mind a német szerzői jogot megsértette. A jogkezelő szerint ez az első alkalom, hogy európai bíróság az Egyesült Államokban végzett tanításról döntött.
Az üzleti következtetés: a müncheni gyakorlat szerint nem a tanítás helye számít, hanem az, hogy a rendszert Európában üzemeltetik és a kimenet itt jelenik meg. Egy magyar cég, amely amerikai generatív szolgáltatás kimenetét használja, európai jogi kockázattal néz szembe akkor is, ha a modellt az Egyesült Államokban tanították.
A magyar ügy az Európai Unió Bírósága előtt
Ez a legfontosabb folyamatban lévő európai ügy a témában — és magyar bíróság terjesztette elő.
| Adat | Érték |
|---|---|
| Ügyszám | C-250/25 |
| Előterjesztő | Budapest Környéki Törvényszék |
| Benyújtás | 2025. április 3. |
| Az eljárás nyelve | magyar |
| Tárgyalás | 2026. március 10. |
| Főtanácsnoki indítvány | nincs |
| Ítélet | nincs |
A magyar bíróság négy kérdést tett fel, és ezek együtt lefedik a teljes problémát:
- Nyilvánossághoz közvetítésnek minősül-e, ha egy chatbot a válaszában megjeleníti egy sajtókiadó weboldalának olyan hosszúságú szövegét, amely szomszédos jogi védelemben részesül — és számít-e, hogy a chatbot szóelőrejelzéssel állítja elő a szöveget?
- Többszörözésnek minősül-e maga a tanítás?
- Ha igen, beleesik-e ez a szöveg- és adatbányászati kivételbe?
- Többszörözésnek minősül-e a szolgáltató részéről, ha a chatbot egy sajtókiadványra hivatkozó kérdésre annak tartalmát jeleníti meg?
Miért ez a legfontosabb ügy: ez az egyetlen fórum, amelynek a döntése mind a 27 tagállamban kötelező lesz. És egyszerre kérdez rá a bemeneti és a kimeneti oldalra.
A jogalapja a sajtókiadói szomszédos jog, amit ugyanennek a szerzői jogi irányelvnek a 15. cikke hozott létre, és minden nemzeti törvénybe átültettek — Magyarországon a szerzői jogi törvény 82/A–82/C. §-ába, Spanyolországban a szerzői jogi törvény 129 bis cikkébe. A védelmi idő rövid: a sajtókiadvány első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított két év. És a jog nem terjed ki a hiperhivatkozásra, az „egyes szavak vagy nagyon rövid részletek" felhasználására, sem a magáncélú, nem kereskedelmi felhasználásra.
Hogy a nemzeti választás mennyit számít ezen a jogon, arra Spanyolország a legjobb példa: a 2014-es, szigorúbb spanyol változat lemondhatatlan díjigényt írt elő a hírgyűjtőkre, mire a legnagyobb hírgyűjtő 2014 decemberében bezárt Spanyolországban, és csak a 2021-es reform után, 2022 júniusában tért vissza. Ugyanaz a jog, más szöveg, tíz év különbség.
Az ellentmondás, ami a jogszabályban van
Az AI-rendelet 53. cikke kötelezi az általános célú modellek szolgáltatóit, hogy szerzői jogi megfelelési politikát alakítsanak ki, és „a technika állásának megfelelő technológiákkal" azonosítsák és tartsák be a 4. cikk szerinti jogfenntartásokat. Emellett elegendően részletes összefoglalót kell nyilvánosságra hozniuk a tanításhoz használt tartalomról.
Ugyanakkor a német bíróságok épp most vitatkoznak arról, hogy egy természetes nyelvű jogfenntartást egyáltalán géppel olvashatónak kell-e tekinteni. A jogszabály tehát olyan kötelezettséget ír elő, aminek a tartalma még nincs eldöntve. Ez a terület legőszintébb leírása 2026 szeptemberében.
A kimeneti oldal: tiéd-e, amit a géppel csináltál?
Az uniós jogban nincs külön szabály az AI-generált műre. A védelem feltétele az, hogy a mű a szerző saját szellemi alkotása legyen, amely a szabad és kreatív döntéseit tükrözi.
A nemzeti törvények ugyanezt mondják a maguk szavaival, a mércét pedig az Európai Unió Bírósága rögzítette az Infopaq-üggyel kezdődő ítéletsorban: akkor van védelem, ha a mű a szerző saját szellemi alkotása, és a szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta. Ráadásul az „ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer" nem lehet tárgya a védelemnek — ezen a rostán a prompt mint utasítás fennakadhat.
Az első tagállami ítélet, ami erről szól, elutasító. Egy német helyi bíróság 2026 februárjában három, szöveg-kép modellel generált logónál is elutasította a szerzőséget. Az indokolás szerint a modellnek „puszta eszközként" kell működnie, nem „önálló alkotóeszközként"; a nyitott utasítások — például „tedd művészibbé" — milliárdnyi lehetőséget hagynak a gépnek; és négy javaslatból az egyik utólagos kiválasztása nem elegendő. A bíróság ugyanakkor nyitva hagyta az ajtót olyan emberi beavatkozás előtt, amely a promptoló személyiségének a kimenetben való tükröződéséhez vezet.
Ezen az egy ítéleten kívül tagállami bírósági döntést vagy hivatalos szakértői véleményt AI-generált mű szerzőségéről nem találtam. A nemzeti kiindulópont viszont nem ugyanott van — nyisd le, amelyik érint:
Magyarország — a törvény szövege szigorú, alkalmazott gyakorlat viszont nincs
A szerzői jogi törvény szerint a védelem az alkotást „a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján" illeti meg, és a szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta. Az „ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer" pedig nem lehet tárgya a védelemnek.
Magyar bírósági döntést vagy szakértői testületi véleményt AI-generált mű szerzőségéről nem találtam. A szöveg tehát megvan, az alkalmazása nincs — aki magyar precedensre hivatkozik, nem tud megnevezni egyet sem.
Spanyolország — ott már van konkrét, elutasító hatósági döntés
A spanyol szerzői jogi törvény 5. cikkének (1) bekezdése ennél is kategorikusabb: „Se considera autor a la persona natural que crea alguna obra" — szerzőnek az a természetes személy minősül, aki a művet megalkotja. A 10. cikk (1) bekezdése emellett eredeti alkotást kíván.
És van egy konkrét döntés is, ami Magyarországon hiányzik: a madridi területi szerzői jogi nyilvántartás 2023. március 14-én elutasította egy „első, mesterséges intelligencia által írt regény" bejegyzési kérelmét, az 5. és a 10. cikk együttes alkalmazásával — és azzal az indokkal, hogy nem volt megállapítható, a végeredményen belül pontosan mi a védhető emberi alkotás.
Ez a gyakorlatban ugyanoda vezet, mint a magyar szöveg, csak dokumentáltan: nem az a kérdés, hogy a gép közreműködött-e, hanem hogy el tudod-e különíteni, mi a te alkotásod benne. Ha nem, már a nyilvántartásba vételnél elbuksz, nem csak egy perben.
De három út mégis van, és ezek a törvényből következnek
1. A gyűjteményes mű. A törvény 7. §-a szerint szerzői jogi védelemben részesül a gyűjtemény, ha a tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű — és a következő mondat a kulcs: „A védelem a gyűjteményes művet megilleti akkor is, ha annak részei, tartalmi elemei nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben." A gyűjteményes mű egészére a szerzői jog a szerkesztőt illeti.
Magyarul: a húsz generált kép önmagában talán nem védett, de az, ahogyan kiválogattad és sorba rendezted őket egy kiadványban, lehet az.
2. Az érdemi emberi átdolgozás. A törvény 4. § (2) bekezdése szerint védelem alatt áll más művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van. Ha a generált anyagon érdemi emberi munka történik, az önálló védelmet hozhat létre.
3. A védjegy. A védjegyoltalom nem függ a szerzőségtől. Egy AI-val generált logó levédhető védjegyként akkor is, ha szerzői jogi védelmet nem élvez. A gyakorlatban ez sokszor pont elég — mert a valódi üzleti kérdés nem az, hogy „szerzőm-e", hanem hogy „használhatja-e más".
Erről a kérdésről a képek oldaláról külön írás szól: kié az AI-val készült kép .
És egy kivétel, amit érdemes ismerni: a pastiche
Az uniós szerzői jog kivételt ad a karikatúra, a paródia vagy a pastiche céljából történő felhasználásra — a 2001-es információs társadalmi irányelv 5. cikk (3) bekezdésének k) pontja —, a cél által indokolt terjedelemben. A pastiche stílusutánzatot jelent; a kivétel a tagállamok számára választható, tehát hogy hivatkozhatsz-e rá és milyen szöveggel, a nemzeti törvényeden múlik.
Ez az egyetlen olyan kifejezett kivétel az európai szerzői jogban, ami egy „géppel, X stílusában készített" tartalom mentségéül szolgálhat. És a téma él: a német legfelsőbb bíróság 2026 szeptemberében — a fenti tanítóadat-ügytől függetlenül, egy másik eljárásban — épp a pastiche-kivétel értelmezését tágította ki hangmintavételre.
Magyarország — a pastiche nevesítve van a törvényben
A magyar törvény 34/A. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a művet „a mű felidézése, valamint humor vagy gúny kifejezése útján, karikatúra, paródia vagy stílusutánzat (pastiche) céljából bárki felhasználhatja" — a cél által indokolt terjedelemben. Vagyis a három eset mindegyike szerepel a szövegben, kifejezetten.
Spanyolország — ott csak a paródia van benne, a pastiche nincs
A spanyol szerzői jogi törvény 39. cikke csak a paródiát nevesíti, és azt is a feldolgozási jog korlátjaként: a nyilvánosságra hozott mű paródiája nem minősül a szerző hozzájárulását igénylő átdolgozásnak, ha nem jár az összetévesztés veszélyével. Karikatúra és pastiche a cikkben nem szerepel.
Ez nem jelenti azt, hogy Spanyolországban a stílusutánzat tilos — azt jelenti, hogy nincs rá kifejezett kivétel, amire hivatkozni lehetne. Az uniós jog a platformra feltöltött tartalomnál külön kimondja, hogy a karikatúra, a paródia és a pastiche célú felhasználásra a felhasználó hivatkozhat, de ez a platformhasználatra szól, nem az általános felhasználásra.
Az Egyesült Államok — röviden, mert máshogy működik
Ott van hivatali gyakorlat és bírósági döntés is: egy szövetségi fellebbviteli bíróság 2025-ben kimondta, hogy a szerzői jogi törvény szerint minden védhető műnek elsődlegesen embertől kell származnia, és a legfelsőbb bíróság 2026 márciusában elutasította a felülvizsgálatot. A szerzői jogi hivatal háromrészes jelentést készít a témáról, amelynek a tanításról szóló harmadik része 2026 szeptemberében még mindig csak előzetes kiadásban érhető el.
A lényegi különbség egy mondatban: az Egyesült Államokban van regisztrációs rendszer, és ott a gépi részt ki kell zárni a bejelentésből. Az Európai Unióban nincs regisztráció, nincs hivatali állásfoglalás, és az első tagállami ítélet is csak egy helyi bíróságtól származik.
Amit érdemes elvinni
A bemeneti oldalon a kivétel létezik, a kilépés joga is — csak azt nem tudjuk, hogyan kell érvényesen élni vele. Amit ma tehetsz: gépi olvashatóságú jelzést teszel ki, és tudod, hogy ennek a jogi értéke még nem eldöntött.
A kimeneti oldalon a tisztán gépi mű valószínűleg nem védett, de az elrendezés, az érdemi átdolgozás és a védjegy három működő kerülőút.
És a legfontosabb dátum: az Európai Unió Bírósága egy magyar előterjesztés alapján dönt majd mindkét oldalról. Az ügy folyamatban van, a tárgyalás 2026 márciusában megvolt, indítvány és ítélet nincs. Ez a cikk negyedévente frissül — ez az a sor, amit legközelebb újra meg kell nézni.