Mi történt ma
Az AI Act — a (EU) 2024/1689 rendelet — 2026. augusztus 2-án lett alkalmazandó, néhány kivétellel, és a Bizottság a július 31-i közleményében ezt a napot nevezte meg a szabályok és az új átláthatósági követelmények kikényszerítésének kezdeteként. Az általános célú modellekre vonatkozó kötelezettségek és a kormányzási szabályok egy éve, 2025. augusztus 2. óta élnek — ami ma változott, az a végrehajtás és az átláthatóság.
Magyarországon ugyanezen a napon lépett hatályba a végrehajtási törvény két szakasza: a 2025. évi LXXV. törvény 3. § (2) bekezdése és 10. §-a. A törvényt 2025. október 31-én hirdették ki, a többi része a kihirdetést követő 31. napon lépett hatályba; ez a két szakasz viszont kifejezetten a mai napra volt időzítve.
Melyik szerepben vagy? Ez dönt el mindent
Az 50. cikk kétféle szereplőre ír elő kötelezettséget, és a kkv-k túlnyomó többsége csak az egyik kategóriába tartozik. Ha ezt elvéted, olyan kötelezettséget hajszolsz, ami nem a tiéd — és kihagyod azt, ami igen.
Te fejlesztetted vagy te viszed piacra
azt az AI-rendszert, amivel a tartalom
készül?
│
├── IGEN -> SZOLGÁLTATÓ vagy.
│ Rád tartozik a géppel
│ olvasható jelölés is.
│
└── NEM, csak használom egy kész
eszközt (kép, szöveg, hang,
chatbot)
│
└── ÜZEMBE HELYEZŐ vagy.
Rád a LÁTHATÓ közlés
tartozik, a géppel
olvasható jelölés NEM.
Aki egy kész képgenerátorral csinál bannert, egy kész modellel szöveget, vagy egy kész platformra épít ügyfélszolgálati chatbotot, az üzembe helyező. A géppel olvasható jelölést — a rejtett vízjelet, a metaadatot — annak a szolgáltatónak kell beépítenie, aki az eszközt kínálja. A te dolgod az, ami az olvasónak látszik.
A négy kötelezettség, tételesen
| Amit a rendelet megkíván | Kire vonatkozik | Mit jelent a gyakorlatban |
|---|---|---|
| 50. cikk (1) — az embernek tudnia kell, hogy AI-val beszél | szolgáltató (a rendszer kialakításában) | A chatbotnak, hangasszisztensnek már az interakció elején közölnie kell, hogy nem ember. Kivétel: ha a körülményekből nyilvánvaló. |
| 50. cikk (2) — a kimenet legyen géppel olvashatóan megjelölve | szolgáltató | Rejtett vízjel vagy metaadat, ami „hatékony, együttműködésre képes, robusztus és megbízható". Kivétel: segítő szerkesztési funkciók, és ha a rendszer nem változtatja meg érdemben a bemenetet. |
| 50. cikk (4), első fordulat — a deepfake-et közölni kell | üzembe helyező | Ha kép, hang vagy videó mesterségesen generált vagy manipulált deepfake, azt közölni kell. Művészi, kreatív vagy szatirikus műnél elég a létezését jelezni, olyan módon, ami nem zavarja a mű élvezetét. |
| 50. cikk (4), második fordulat — a közérdekű szöveget jelölni kell | üzembe helyező | Csak arra a szövegre vonatkozik, amit a nyilvánosság közérdekű kérdésekről való tájékoztatása céljából tesznek közzé. Kivétel: ha emberi szerkesztői átnézés történt, és valaki szerkesztői felelősséget vállal érte. |
A kettes és a négyes pont közötti különbség a legfontosabb mondat ebben a cikkben: a rejtett, gépi jelölés nem az üzembe helyező kötelezettsége. Ha a képgenerátorod nem tesz a fájlba vízjelet, az nem a te jogsértésed — de a látható közlés akkor is a tiéd, ha az eszköz semmit nem jelölt.
Amit sokan félreértenek: a marketingszöveg
A szöveges jelölési kötelezettség fordulata szűk: a rendelet a közérdekű kérdésekről szóló, a nyilvánosság tájékoztatása céljából közzétett szövegre írja elő. Egy termékleírás, egy hírlevél, egy közösségi poszt a saját szolgáltatásodról nem ez — a kereskedelmi kommunikáció nem közérdekű tájékoztatás. Vagyis a rendelet nem azt kívánja meg, hogy minden AI-val írt marketingszöveg alá odaírd, hogy AI írta.
Két dolog viszont igen. Az egyik a chatbot: ott az 50. cikk (1) bekezdése miatt az első interakciónál közölni kell, hogy géppel beszél az ügyfél, és a „nyilvánvaló" kivételre óvatosan érdemes hagyatkozni — ha a felületen egy emberi név és arckép van, az inkább az ellenkezőjét sugallja. A másik a deepfake: ha valódi személyt vagy valódi eseményt ábrázoló képet, hangot vagy videót állítasz elő vagy manipulálsz, az a (4) bekezdés alá esik, függetlenül attól, hogy marketingcélú-e.
Ez nem jogi tanács, és a határesetekben — például hogy egy iparági elemzés „közérdekű tájékoztatás"-e — érdemes jogásszal átnézni. Az irány viszont tisztán kiolvasható a szövegből.
A türelmi idő, és hogy mire nem vonatkozik
Egy átmeneti időszak létezik: a már piacon lévő rendszerekre 2026. december 2-ig tart. Két félreértés kapcsolódik hozzá, és mindkettő drága lehet:
- Nem általános halasztás. A türelmi idő a géppel olvasható jelölésre és a piacon már benne lévő rendszerekre szól — nem arra, hogy decemberig nem kell közölni, ha deepfake-et teszel ki.
- Visszamenőleges címkézés nincs. Amit korábban közzétettél, azt nem kell utólag megjelölni.
Ugyanebben a hónapban, 2026. december 2-án lép hatályba egy új tilalom is: a nem konszenzuális intim tartalom és a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyag AI-val való előállítása. Ez nem átláthatósági kérdés, hanem tiltott gyakorlat.
Aki gyakorlati útmutatót keres a jelöléshez, annak a leghasznosabb két forrás a Bizottság végleges iránymutatása az 50. cikkhez, és a 2026. június 10-én közzétett gyakorlati kódex, amely külön szakaszban tárgyalja a szolgáltatói és az üzembe helyezői kötelezettségeket, és kétévente felülvizsgálják. A spanyol felügyeleti ügynökség ehhez saját, spanyol nyelvű kérdés-válasz gyűjteményt is kiadott, benne a címke kialakítására vonatkozó szempontokkal.
Mennyi a bírság — és a kkv-kra más szabály áll
Az 50. cikk megsértése a 99. cikk (4) bekezdésének sávjába esik: 15 millió euró vagy a világméretű éves árbevétel 3%-a, amelyik magasabb. Magyarországon a végrehajtási kormányrendelet, a 344/2025. (X. 31.) Korm. rendelet forintosítja az uniós sávokat; az 50. cikkhez tartozó sáv 5,7 milliárd forint.
Itt jön az a részlet, ami a legtöbb összefoglalóból kimarad, pedig a blog olvasóinak túlnyomó többségére ez vonatkozik: a 99. cikk (6) bekezdése szerint kkv-k és startupok esetében a plafon a kettő közül az alacsonyabb. Vagyis nem a 15 millió euró és a 3% közül a nagyobb, hanem a kisebb. Egy néhány százezer eurós árbevételű cégnél ez nagyságrendekkel más szám — és nem ok a nyugalomra, de ok arra, hogy a valós kockázatot ne a szalagcímből mérd fel.
A felügyeletet Magyarországon az MI Piacfelügyeleti Hatóság végzi, amely a saját közlése szerint „a Tudományos és Technológiai Minisztérium szervezeti egységeként működik", és panaszt vagy közérdekű bejelentést is fogad. A végrehajtási törvény a piacfelügyeleti hatóság kijelölését kormányrendeletre bízta, a bírság kiszabásának részletszabályaival együtt. Spanyolországban ugyanezt a szerepet az AESIA tölti be.
Mit tegyél most
Négy lépés, néhány óra:
- Írd össze, hol kerül AI-val készült tartalom a nyilvánosság elé. Weboldal, közösségi felületek, hírlevél, ügyfélszolgálat, videó, hangposzt. Ami belső anyag és nem jut ki, az nem érintett. (Bővebben: AI governance és EU AI Act.)
- A chatbotnál nézd meg az első üzenetet. Ha nincs benne, hogy AI-val beszél az ügyfél, ez a leggyorsabban javítható kötelezettség: egy mondat a beszélgetés elején.
- Válaszd szét a deepfake-et a többitől. Valódi személyt vagy eseményt ábrázoló, generált vagy manipulált kép, hang, videó → közölni kell. Illusztráció, absztrakt grafika, terméklátvány → nem esik a deepfake-fordulat alá.
- Nézd meg, mit jelöl az eszközöd magától. A géppel olvasható jelölés a szolgáltató dolga, de neked érdemes tudni, mi van a fájlban: erről szól a watermark és eredetigazoláscímű poszt részletesen. A videóra a platformok saját szabályai is rárakódnak, amit az AI-videó jelölése című cikk vezet végig.
Tipikus félreértések
- „Minden AI-val írt szöveget jelölni kell." Nem. A szöveges fordulat a közérdekű tájékoztatásra szól, és ott is van kivétel emberi szerkesztői felelősség esetén.
- „A vízjel a mi dolgunk." A géppel olvasható jelölés a szolgáltatóé. Neked a látható közlés a feladatod — a kettőt gyakran összemossák.
- „Decemberig van időnk." Az átmeneti időszak a piacon már benne lévő rendszerekre és a gépi jelölésre vonatkozik, nem a deepfake közlésére.
- „A bírság 15 millió euró, tehát végünk." Kkv-nál a rendelet szövege szerint a kettő közül az alacsonyabb a plafon, és a bírság kiszabása mérlegelés kérdése.
- „Ez csak az AI-cégekre vonatkozik." Az 50. cikk (4) bekezdése kifejezetten a használóra telepít kötelezettséget. Aki AI-val készült tartalmat tesz közzé, az érintett, akkor is, ha egy sor kódot sem írt.
Amit érdemes elvinni
A mai naptól nem az a kérdés, hogy szabad-e AI-val tartalmat készíteni, hanem hogy közlöd-e, ahol kell. A kkv-k gyakorlatában ez három dolog: a chatbot mondja meg, hogy gép; a valódi személyt vagy eseményt ábrázoló generált anyagon legyen ott a közlés; a marketingszöveg pedig nem esik a szöveges jelölési kötelezettség alá. A géppel olvasható jelölés a szolgáltatók feladata — de azt érdemes tudni, mit tesz a fájlba az eszköz, amit használsz.