A deepfake nem műfaj, hanem jogi kategória is: az uniós AI-rendelet 50. cikke kifejezetten nevesíti, és a közzétevőt kötelezi arra, hogy jelezze, a tartalom mesterségesen készült. Ez a kötelezettség 2026. augusztus 2. óta él, és a művészi vagy szatirikus művekre is vonatkozik — ott annyi a könnyítés, hogy a közlés ne akadályozza a mű élvezetét.
A gyakorlatban a legérdekesebb szám nem a technológiáról szól, hanem arról, mennyire ritka. Az amerikai bejelentőközpont 2025-ös adatai szerint a céges levelezéssel elkövetett csalás teljes kára 3,05 milliárd dollár volt, ebből AI-hoz köthető „több mint 30 millió" — nagyjából egy százalék. A többihez elég volt egy jól megírt e-mail.
A leggyakoribb tévhit, hogy felismerhető. Egy 2024-es, valóságból gyűjtött mércén a nyílt forráskódú felismerő modellek teljesítménye videónál 50%-kal, hangnál 48%-kal esett a laborban mért értékhez képest — és a kereskedelmi eszközök sem érték el az emberi igazságügyi szakértők pontosságát.
A pénzmozgást érintő védekezésről — és arról, miért eseményhez és nem összeghatárhoz kell kötni — a visszahívási szabálycímű írás szól. A közvetlenül kapcsolódó fogalmak: voice cloning, EU AI Act és C2PA.