Satya Nadella: a modelleket „belső kockázatként” kell kezelni — vészfékkel, teljes naplózással és független ellenőrzéssel. A Microsoft vezérigazgatója szombaton hosszú X-cikkben („Models as Insider Risks in the Super Intelligence Era”) azt írta, hogy a mai legerősebb modellek viselkedését nem tudjuk konkrét tanítóadatra vagy súlybeállításra visszavezetni, a cégek mégis érzékeny adatokhoz és kritikus műveletekhez adnak nekik hozzáférést. Szerinte a zárt és a nyílt súlyú modelleket is úgy kell kezelni, mint a nagy jogosultságú munkatársakból adódó belső kockázatot: nem azért, mert rosszindulatúak, hanem mert hibázhatnak, vagy valaki visszaélhet velük. Javaslatai: annak szabályozása, hogy a modell mihez fér hozzá és mit tehet, a modellen kívül legyen, a modellt pedig válasszák le az őt vezérlő keretrendszerről; egyetlen modell se legyen egy fontos eredmény egyedüli forrása, és ne ő ellenőrizze a saját munkáját; minden lényeges lépés hagyjon utólag nem módosítható, ember által is olvasható nyomot („ami nem figyelhető meg, abban nem lehet megbízni”); a teljes rendszert a hibákra és a támadásokra is folyamatosan tesztelni kell; az ellenőrzés legyen független a modelltől; és „feltételezni kell, hogy a modell kompromittált” — egy erre jogosult ember mindig meg tudja állítani vagy le tudja állítani feladat közben, mint egy vészfékkel. A hibákat időben, az egész iparággal megosztva kell bejelenteni. Zárógondolata szerint a legmegbízhatóbb rendszer nem az lesz, amelynek a modelljében a legjobban bízunk, hanem az, amelyik a legkevesebb bizalmat követeli a modell iránt. Mustafa Suleyman, a Microsoft AI vezetője szerint a szuperintelligencia megfékezése ma mérnöki és irányítási feladat, ahogy korábban a repülésnél, a nukleáris anyagoknál vagy a gyógyszereknél; a befektető David Sacks is Nadella mellé állt. Az írás akkor jelent meg, amikor egyre több AI-cég ismer el olyan eseteket, amikor elveszítette az irányítást a modelljei felett. Forrás: Satya Nadella (X), TechCrunch, The Verge, Mustafa Suleyman (X).
Nvidia: tárgyalások a nyílt súlyú modelleket fejlesztő Reflection AI megvásárlásáról vagy nagyobb részesedésről. A Financial Times szombati értesülése szerint az Nvidia korai szakaszban tárgyal arról, hogy felvásárolja az amerikai Reflection AI-t, vagy tovább növeli benne a befektetését. Az egyik lehetséges forma egy úgynevezett „acqui-hire”: az Nvidia nem venné meg a céget, hanem átvenné a munkatársait és licencelné a technológiáját, ami elkerülheti a hosszadalmas versenyhatósági vizsgálatot. A források szerint a megállapodás heteken belül megszülethet, de a tárgyalások meg is szakadhatnak. Az Nvidia már eddig is a Reflection egyik fő befektetője, az FT szerint 800 millió dollárt tett a cégbe. A volt DeepMind-kutatók által 2024-ben alapított Reflection a hét elején mutatta be első nyílt súlyú modelljét, a Beamet, amellyel a DeepSeek és a Kimi olcsóbb kínai modelljeivel versenyezne a programozási és ügynöki feladatokban; az FT szerint a Trump-kormány is a kínai alternatívák amerikai vetélytársát látja benne. A Reuters nem tudta függetlenül megerősíteni az értesülést, és egyik cég sem nyilatkozott. Forrás: Financial Times, Reuters (StreetInsider).
WSJ: kétségbeesett hajsza a számítási kapacitásért — riválisok szövetkeznek, a vezetők személyesen alkudoznak. A The Wall Street Journal hosszú cikke szerint a számítási kapacitás (az AI-modellek tanításához és futtatásához szükséges chipek és szerverek) hiánya átrendezi a Szilícium-völgyet. A lap értesülései szerint Noam Shazeer, akit a Google 2024-ben 2,7 milliárd dollárért hozott vissza, nem sokkal azután távozott az OpenAI-hoz, hogy a Google egy másik projekt javára csökkentette a csapatának jutó kapacitást. Az Anthropic társalapítója, Tom Brown március végén személyesen kereste fel Elon Muskot az xAI irodájában, hogy kapacitást béreljen tőle, mert a Claude Code váratlan sikere miatt gyakoriak voltak a kiesések; ebből lett a májusban bejelentett, később akár 45 milliárd dollárosra becsült SpaceX-megállapodás. Dario Amodei az év elején a Meta AI-vezetőjét, Alexandr Wangot is felhívta kapacitásért, a Meta azonban egyelőre nemet mondott. A Google-nél Sergey Brin időnként felülírja a kapacitás hivatalos elosztását, Demis Hassabis pedig a hosszú távú kutatásokra jutó kevés kapacitás miatt elégedetlen. A SemiAnalysis adatai szerint egy Nvidia H100 chip egyéves bérleti díja egy év alatt 60%-kal nőtt, a felhőszolgáltatók pedig egyre gyakrabban kérnek többéves szerződést és akár 30%-os előleget. Egy külön, pénteki WSJ-portré szerint Tom Brown republikánus kapcsolatai a júniusi, a modellek biztonsága körüli patthelyzet feloldásában is szerepet játszottak. Forrás: The Wall Street Journal, Hindustan Times (WSJ), The Wall Street Journal (Tom Brown).
Alan Turing Intézet: Nagy-Britannia ne függjön olyan külföldi AI-tól, amelyet bármikor korlátozhatnak vagy lekapcsolhatnak. George Williamson, a brit AI-kutatás vezető intézményének új igazgatója a The Guardiannek azt mondta, hogy a védelemben, a nemzetbiztonságban, a kritikus infrastruktúrában és az egészségügyben az ország nem támaszkodhat kizárólag olyan rendszerekre, amelyeket nem tud átvizsgálni vagy irányítani. Példaként azt hozta fel, hogy Washington júniusban átmenetileg megtiltotta az Anthropic legújabb modelljeinek kiadását az USA-n kívül, és a hírek szerint arra kérte a nagy laborokat, hogy a brit AI Security Institute csak az amerikai társintézmény után tesztelhesse a modelljeiket. Szerinte az intézet nem tud versenyezni a nagy laborok pénzével, de létrehozhat „nemzeti tulajdonú” szellemi tulajdont és kisebb modelleket, amelyeket a startupok is használhatnak; a fő fókusz a „nemzeti ellenálló képesség”. Az AI okozta kihalás valószínűségéről szóló százalékos becsléseket megalapozatlannak tartja. Hasonló önellátást az utóbbi hetekben Christine Lagarde és Ursula von der Leyen is sürgetett Európának. Forrás: The Guardian.
Értesülés: hangfelület és két új menüpont a Claude-ban, bejelentetlen „discovery” modell az OpenAI árlistáján. A TestingCatalog szerint a Claude webes felületének menüjében megjelent egy rejtett, „Preview” jelölésű Voice (Hang) menüpont; ez az Anthropic belső tesztkörnyezetére utal, nem nyilvános funkcióra. Nemrég egy alapból kikapcsolt beállítás is felbukkant, amellyel a felhasználók hozzájárulhatnak, hogy a hangfelvételeiket a modellek fejlesztésére használják — ez arra utalhat, hogy az Anthropic saját beszédmodelleken dolgozik, de ezt a cég nem erősítette meg. Két további belső kódnevű menüpont is feltűnt: az Arborio (kézben tartott szív ikonnal) a Claude egészségügyi funkcióinak webes változata lehet, az Iggy (nap ikonnal) célja ismeretlen. Az OpenAI API-árlistáján közben a „Life sciences models” részben megjelent a gpt-rosalind-discovery modell, ugyanazon az áron, mint a gpt-rosalind-research (millió bemeneti tokenenként 5, kimenetinként 25 dollár), és szintén csak az OpenAI ellenőrzött hozzáférési programjában. A modellről nincs bejelentés vagy leírás; a neve gyógyszerkutatási célra utalhat. Mindhárom esetben kódban és weboldalon talált nyomokról van szó, nem hivatalos bejelentésről. Forrás: TestingCatalog (Voice), TestingCatalog (Arborio, Iggy), TestingCatalog (gpt-rosalind-discovery).
Apple: csapatot és technológiát vesz át a személyre szabott podcastokat készítő Huxe-tól. Az Apple az Európai Bizottságnak benyújtott bejelentésben közölte, hogy állásajánlatot tesz a Huxe AI „egyes munkatársainak”, és nem kizárólagos licencet kap a startup szellemi tulajdonára. Ez az úgynevezett fordított felvásárlás, amellyel a nagy cégek felvásárlás nélkül szerzik meg egy startup csapatát és technológiáját, és kevésbé vonják magukra a versenyhatóságok figyelmét. A Huxe-ot olyan fejlesztők alapították, akik korábban a Google NotebookLM (ma Gemini Notebook) AI-podcast funkcióján dolgoztak; a cég május 21-én bejelentette, hogy leáll, az Apple pedig június 9-én jelezte az ügyletet Brüsszelnek. A bejelentésből nem derül ki, kik kaptak ajánlatot, és mit tervez az Apple; a TechCrunch szerint az Apple Podcasts kaphat hasonló funkciókat. Forrás: TechCrunch.
Elon Musk: a Grok Bot vásárolni is tud, a „Digital Optimus” pedig már a Diablót játssza. Musk szombat este azt írta az X-en, hogy elég lefotózni a bankkártyát és bedobni a csevegésbe, a Grok Bot pedig megkeresi a kívánt termék legjobb ajánlatát az interneten, és megrendeli. Egy felhasználó arra válaszolt, hogy az Amazon már blokkolja a botot; Musk szerint a Grok talál más utat, ő maga így rendelt LEGO-t közvetlenül a LEGO weboldaláról. Egy másik bejegyzésében azt írta, hogy a „Digital Optimus” emberhez hasonlóan, csak a képernyőt nézve már nagyjából a Diablo kampányának feléig jutott, Counter-Strike-ban is jól teljesít, a League of Legendst most tanulja, a cél pedig az, hogy minden játékra általánosítson. Musk a TeslaSI-hoz keres hozzá munkatársakat. Ezek Musk X-bejegyzései; hivatalos termékleírás egyelőre nincs róluk. Forrás: Elon Musk (X), Elon Musk (X, LEGO), Elon Musk (X, Digital Optimus).
vLLM: már az Nvidia Vera Rubin chipjein is fut — a fejlesztők korai mérése szerint több mint hétszeres teljesítmény a GB200-hoz képest. A népszerű, nyílt forráskódú modellkiszolgáló motor, a vLLM fejlesztői bejelentették, hogy a rendszer már támogatja az Nvidia új Vera Rubin platformját. A SemiAnalysis AgentX nevű mérésén a kínai MiniMax M3 modellt Vera Rubin NVL72 rendszeren kiszolgálva több mint 7,8-szor annyi kérést tudtak feldolgozni, mint a GB200-on, azonos válaszidő mellett; az MLPerf Inference v6.1 mérésen pedig akár 3,7-szeres áteresztést értek el a GB300 NVL72-höz képest. A fejlesztők szerint egy Rubin GPU a GB200-hoz képest 3,5-szeres FP4 számítási teljesítményt, nagyjából 2,4-szeres memória-sávszélességet és 1,7-szeres NVLink-sávszélességet kínál. A tesztverzió már most kipróbálható DeepSeek-, Kimi-, GLM- és MiniMax-modellekkel. Az adatok a fejlesztők saját, korai eredményei. Forrás: vLLM (X), MiniMax (X).
Mit jelent ez neked: Nadella javaslatai a gyakorlatban is jó kiindulópontot adnak: ha AI-ügynököket engedsz a céges rendszereidhez, építsd fel őket úgy, hogy a jogosultságok, a naplózás és a leállítás lehetősége a modellen kívül legyen, és egy ember bármikor közbeléphessen. A kapacitáshiány és a brit vita arra is figyelmeztet, hogy egyetlen szolgáltatóra építeni kockázatos; gyártófüggetlen tanácsadással segítünk megtervezni, hogyan válthatsz modellt vagy szolgáltatót, ha a hozzáférés hirtelen szűkül vagy drágul.